Középpontban a hazai feltörekvő középvállalatok tőkepiaci megjelenésének a támogatása
Az elmúlt öt évben jelentős bővülést könyvelhetett el a hazai tőkepiac – a BÉT az 5 évvel ezelőtti 62 kibocsátóhoz képest jelenleg 80 kibocsátót számlál. A dinamikusan növekvő, feltörekvő hazai társaságok mellett többek között olyan jelentős múlttal rendelkező, komoly presztízzsel bíró vállalatok is bevezették értékpapírjaikat a BÉT parkettjére, mint az MKB Bank, a Waberer’s vagy a Duna House, illetve egyenként 100 milliárd forintot meghaladó tőkeemelést hajtott végre az OPUS és az Autowallis is. A hazai tőkepiac stabil erősödését mutatja az is, hogy a 2020-ban tapasztalt visszaesés ellenére a BUX index az elmúlt 5 évben összesen 75,78 százalékkal emelkedett (a 2015. december 31-i záró árhoz képest 2020 végére), ami jól tükrözi a BÉT-en forgó blue-chip vállalatok kiváló teljesítményét ebben az időszakban. A fokozódó befektetői érdeklődés a tőzsdei részvényforgalom 55,25%-os növekedésében is megmutatkozott (a 2015 évi forgalomhoz képest a 2020-as évre).
2016-tól kezdve kiemelt fontossággal bírt a BÉT tevékenységében a középvállalatok tőzsdei megjelenésének ösztönzése. Ezen törekvést a Tőzsde egy edukációs és mentorálási programokat egyaránt magába foglaló középvállalati szolgáltatáspaletta kiépítésével valósította meg.
Ez a szolgáltatási lánc mára többek között olyan kezdeményezéseket tartalmaz, mint az immár közel 250 céget számláló BÉT50 Klub, a Londoni Értéktőzsdével közösen indított nemzetközi vállalkozásfejlesztési képzés, az ELITE Program, a tőzsdeérett vállalatok számára a bevezetés finanszírozásában segítséget nyújtó Mentor Program, vagy a BÉT exkluzív zártkörű platformja, a befektetők és a startup társaságok összekötését elősegítő BÉT Xmatch. A tőzsdeaspiráns társaságok könnyített feltételek mellett történő tőzsdei bevezetésére pedig egy speciális, multilaterális kereskedési platform, a BÉT Xtend 2017-es indításával teremtett lehetőséget a BÉT.
A kötvénypiac szintén mozgalmas éveken van túl – a BÉT 2019-ben, a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Kötvényprogramjához kapcsolódóan elindította saját MTF kötvénypiacát, BÉT Xbond néven. A sikeres nemzetközi példákon alapuló platformon 2019 őszétől kezdve 2020 végéig 46, jellemzően nagyvállalat, 53 tranzakció keretében 868,49 milliárd forint forrást vont be.
A BÉT 2020-as évvel lezárt stratégiájának fontos célkitűzése volt az információellátottság növelése, amelyet többek között 2017-ben meghirdetett elemzés-árjegyzési programjával kívánt elérni. A program keretében jelenleg 15 kibocsátó értékpapírjairól készül rendszeres elemzés 5 tőzsdetagunk elemzőcsapatai által, ezzel elősegítve a befektetői döntéshozatalt, valamint támogatva a likviditást.
A pénzügyi kultúra fejlesztése
A lakosság, illetve a pénz- és tőkepiaci szakmabeliek pénzügyi edukációját tekintve szintén számottevő előrelépést ért el a BÉT az elmúlt 5 év során. 2017 őszén az Értéktőzsde megalapította a Budapest Institute of Banking oktatási intézetet. A BIB azóta a hazai pénzügyi oktatási piac meghatározó szereplőjévé vált, amelynek képzésein már több mint 1600 hallgató vett részt, hatósági és OKJ-s tanfolyamain pedig több mint 2600 résztvevő fordult meg. A BÉT edukációs tevékenysége a BIB mellett olyan eseménysorozatok formájában nyilvánul meg, mint az évente megrendezett, középiskolásokat megszólító online tőzsdejáték, a BÉT Részvényfutam, vagy a tavaly óta szintén digitális formátumra váltott, havi szinten jelentkező lakossági tőzsdetanfolyam, a BÉT e-Akadémia.
Nemzetközi kapcsolatok
Hasonlóan nagy hangsúlyt fektetett az elmúlt években a BÉT a nemzetközi kapcsolatok építésére. A nemzetközi befektetői kör bővítését elsősorban konferenciákon való részvétel, illetve nemzetközi roadshow-k szervezése útján valósította meg a Tőzsde. Az Eur��pai Tőzsdeszövetséggel (FESE) való együttműködés 2016-ban kezdődött meg, amelynek keretében a BÉT tevékenyen rész vesz az uniós döntéshozási folyamatokban, elsősorban a Tőkepiaci Unió építésében. A közép-kelet európai országok együttműködése szintén szorosabbá vált, amely a 2019 őszén bejelentett regionális részvényindex, a CEEplus index indításában csúcsosodott ki. Az ázsiai, különösen a kínai piacok felé történő nyitás szintén jelentős szerepet kapott – a BÉT a Sanghaji és a Sencseni Értéktőzsdével is együttműködésbe kezdett az elmúlt években.
A Budapesti Értéktőzsde Stratégiai Jelentés 2020 kiadványa elérhető online, a BÉT honlapján.
„Meggyőződésem, hogy az előttünk álló időszak sikereinek megalapozásához fontos, hogy számot vessünk, értékeljünk, visszatekintve az elmúlt 5 év eredményeire. Az aktuális Stratégiai Jelentés alátámasztja mindazon fejlődést, amelyet a hazai tőkepiac az elmúlt években ért el, legyen szó a méretbeli növekedésről, a hazai gazdaságban betöltött szerepének növekedéséről, vagy a pénzügyi kultúra fejlesztésében elért eredményekről” – mondta dr. Patai Mihály, a Budapesti Értéktőzsde elnöke.
„A Stratégiai Jelentés egyfajta lenyomata a BÉT elmúlt 5 éves tevékenységének, a hazai tőkepiac fejlődésének, pontos helyzetjelentést biztosítva az elért eredményekről, valamint az előttünk álló feladatokról. A legfontosabb eredménynek a hazai középvállalatokat segítő szolgáltatásaink kiépítését, és a hazai tőkepiaci ökoszisztéma jól látható erősödését tartom.” – nyilatkozta Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója.
A BÉT Stratégiai Jelentésről
A Budapesti Értéktőzsde 2016–2020 időszakra vonatkozó stratégiájának alapvető célja egy olyan átfogó tőkepiac- és tőzsdefejlesztési program kidolgozása és megvalósítása Magyarországon, melynek eredményeképpen a tőkeági forrásbevonás szerepe növekszik a magyar vállalatok finanszírozásában, hatékonyan kiegészítve a jelenleg túlsúlyban lévő banki hitelezést. A Stratégiai Jelentés éves beszámolót nyújt arról, hogy a BÉT mit valósított meg a 2016–2020-as időszakra szóló ötéves stratégiai tervéből az adott évben. A kiadvány egyúttal kitekintést nyújt a következő év vállalásaira és folyamatban lévő feladataira is.
