2020-ban újabb területeket hódított meg az AI és rádöbbenhettünk, hogy a járványkezelés, vagy éppen a klímaváltozás elleni harcban is fontos szövetségesünk lehet. Óriási üzleti lehetőség rejlik a mesterséges intelligenciában, de milyen trendekre érdemes odafigyelniük a cégeknek 2021-ben? A Stylers cégcsoport szakértői előrejelzése egyenesen az amerikai piacról érkezik. Röpködnek az elképesztő jóslatok a mesterséges intelligencia villámtempójú fejlődése kapcsán: becslések szerint 2025-re a globális AI-piac értéke már eléri a 60 milliárd dollárt, a világ GDP-je pedig közel 16 billió dollárral emelkedik majd az AI-fejlesztéseknek köszönhetően. Ha elszakadunk a számoktól, elég csupán körülnéznünk, hogy észrevegyük, életünk szinte minden területén hasznát vesszük a gépek „tudásának”. A technológia segíti a rendvédelmi szerveket a bűnmegelőzésben, a vezető járműgyártók gőzerővel dolgoznak az okosszoftverekkel működő önjáró autók tervezésén, a gépi modellezés pedig a klímaváltozás hatásainak elemzésében nyújt segítséget. A 2020-ban ránk szakadt pandémia pedig azt is bebizonyította, hogy az egészségügyben is helye van a mesterséges intelligenciának: a gépi adatfeldolgozás a vírus megismerésében és a vakcinafejlesztésben is szerepet játszik, de az AI segít a járványgörbék alakulásának előrejelzésében, vagy éppen a kórtermek megfelelő fertőtlenítésében is. „_Az amerikai igények ugrásszerű növekedést mutatnak az AI-fejlesztések iránti keresletben, és ez nem véletlen: azok a vállalkozások, melyek kiaknázzák a mesterséges intelligencia kínálta lehetőségeket, közel 40 százalékos emelkedést tapasztalnak az üzleti termelékenység terén. A modern technológiai megoldások egyre csak szaporodnak, és mindenhol körülvesznek bennünket. Éppen ezért érdekes, hogy mindeközben a felhasználók csupán harmada gondolja úgy, hogy AI-megoldásokkal találkozik a hétköznapok során_” – hívja fel a figyelmet Gönczy Gábor, a magyar tulajdonú, amerikai piacon is aktív Stylers Group CEO—ja. A mindennapokban leggyakrabban a telekommunikáció, a szórakoztatóipar és a kereskedelem területén alkalmazott mesterséges intelligencia-alapú fejlesztésekkel találkozhatunk. Az olyan nagy streaming szolgáltatók, mint a Netflix, a korábbi választásaink alapján ajánlanak nekünk bizonyos típusú tartalmakat, a közösségi oldalak pedig gyorsan feltérképezik érdeklődési körünket, hogy ahhoz illő posztokat jelenítsenek meg a hírfolyamunkban - ezt mind a felhasználói szokásainkat elemző gépeknek köszönhetjük. A járványhelyzetben ugyanakkor az internetes vásárlás is új erőre kapott, számos terméket az online térben szerzünk be, miközben egyre több szolgáltatás is a digitális világba települ. Kulcsfontosságú lett tehát a cégek számára, hogy a megfelelő terméket a megfelelő vásárlóknak kínálja. Számos kutatás rámutatott már, hogy a legtöbb felhasználó azért hagyja el vásárlás nélkül a webshopokat, mert nem találja meg elég gyorsan a számára érdekes terméket, vagyis elmarad a pozitív a vásárlói élmény. Erre a problémára kiváló megoldásokkal szolgál a mesterséges intelligencia, ráadásul sikeresen kínálhat kiegészítő termékeket is a látogatóknak, például jógaszőnyeget az edzőnadrág mellé. Hasonlóan támogatják a vásárlói elégedettséget és segítik a felhasználók visszatérését a különböző típusú ajánlórendszerek, ezekkel olyan termékek is gazdára találhatnak, melyeket eredetileg nem is keresett aktívan a felhasználó. Az üzenet ugyanaz: „itt tudják, mire vágyom, és gyorsan hozzá is juthatok”. A vállalati digitalizációval foglalkozó Stylers Group legsikeresebb amerikai projektjei közé tartoztak a Deepak Chopra és Oprah Winfrey cégei számára fejlesztett e-kereskedelmi megoldások: a médiamogulok a digitális termékeik subscription (feliratkozás) alapú értékesítésében kértek segítséget a magyar szakemberektől. Ahogy a hétköznapok mind több területére szivárognak be a mesterséges intelligencia-alapú megoldások, egyre több aggály merül fel a felhasználói adatvédelem, valamint a privát szféra megóvása kapcsán. Fontos, hogy az AI-szakemberek és a vállalati oldal is kiemelt szempontként kezelje az őszinteséget és a felelősségvállalást, és nagy hangsúlyt fektessen az ügyfelek, vásárlók átlátható tájékoztatására. Hosszú távon akkor aknázhatják ki leghatékonyabban a cégek a mesterséges intelligenciában rejlő korlátlan üzleti lehetőségeket, ha felvállalják és világosan kommunikálják a felhasználók felé, milyen fontos előnyökkel jár számukra az AI alkalmazása – így manipulatív eszköz helyett a modern technológia hasznos vívmányát látják meg benne. „Jellemzően a megmagyarázhatatlan, átláthatatlan dolgoktól félünk leginkább a mindennapi életünk során, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos esetleges ellenállást is ez az érzés váltja ki a legtöbb esetben. Ezt a fejlesztők és a döntéshozók is felismerték, így rengeteg kutatás folyik az úgynevezett „explainable AI” irányában azzal a céllal, hogy jobban megérthessük a gépek „gondolkodását”. Gondoljunk csak bele: egy AI-alapú ügyfélszolgálati chatbotnál üzleti (és adott esetben súlyos) kockázata van a félrecsúszott automatizációnak, ugyanakkor egy önvezető autónál, drónnál vagy a légi irányításban közvetlen életveszélyt is előidézhet. Nem kérdés, hosszú út áll még előttünk, amíg tökéletesen megbízható társként tekinthetünk a mesterséges intelligenciára – addig is, fordítsuk előnyünkre a már most rendelkezésre álló lehetőségeket” – teszi hozzá Gönczy Gábor.
A mesterséges intelligencia a világjárvány egyik nagy nyertese
Míg a hétköznapi felhasználók egyelőre csak kóstolgatják a mesterséges intelligencia kifejezést, az AI és a gépi tanulás gyakorlatilag észrevétlenül vált mindennapi életünk egyik főszereplőjévé. Chatbotokkal beszélgetünk az ügyfélszolgálatokon, érdeklődésünk alapján kapunk termékajánlatot a webáruházakban, a streaming szolgáltatók pedig azonnal kitalálják, milyen tartalmakat érdemes nekünk kínálni.
