A fővárosban közlekedők döntő többsége becsületesen megvásárolja az utazáshoz szükséges jegyet, bérletet. Ugyanakkor minden évben vannak olyanok, akik nem csupán érvényes jogosultság nélkül utaznak, de a pótdíjazással járó kötelességeiket, felszólításokat is figyelmen kívül hagyják.
A bliccelők száma az elmúlt időszakban évről-évre csökkent: 2020-ban 133 ezer utast pótdíjaztak a Budapesti Közlekedési Központ ellenőrei, ami az öt évvel ezelőtti adat mintegy egyharmada: 2015-ben a jegyvizsgálóknak még 364 ezer közlekedő adatait kellett felvenniük. Az érvényes jegy és bérlet nélkül közlekedők számának kiugró visszaesésében 2020-ban természetesen jókora szerepet játszott a járványhelyzet ��s az ahhoz kapcsolódóan példátlan arányban visszaeső utasszám. Pozitív, és a pandémiás helyzettől független, trendszerű változás, hogy a pótdíj kifizetésére egyre többen választják a helyszíni kiegyenlítés lehetőségét: közvetlenül az ellenőrnek fizetve a 16 ezer forintos pótdíj összege 8 ezer forintra mérséklődik. A pótdíj helyszíni rendezését választók száma 2015 óta közel a duplájára, 49 ezerről 88 ezerre emelkedett, a növekedő tendenciát csak 2020-ban állította meg az utasok számának pandémiás helyzet miatti visszaesése.
Sajnos negatív rekordról is beszámolhat a BKK: 2020-ban ismét nőtt a legnagyobb, ténylegesen teljesített pótdíjbefizetések összege. A jogi eljárásokat követően a legborsosabb, egyösszegű befizetés 2 797 400 forintra rúgott, amelyet 14 végrehajtási eljárásból, 65 pótdíjazási eset alapján érkezett be a társasághoz. Dobogósnak minősül még egy 6 végrehajtási eljárás és 45 pótdíjazási eset alapján befolyt 1 865 135 forintos, valamint egy 7 végrehajtási eljárás és 93 pótdíjazási eset alapján befolyt 1 541 317 forintos befizetés.
De mitől javulhatnak még a pótdíjazással kapcsolatos statisztikák?
A Budapesti Közlekedési Központ még 2015-ben döntött úgy, hogy felülvizsgálja a korábbi évtizedek pótdíjazási gyakorlatát és szigorúbban lép fel a jegy és érvényes bérlet nélkül utazókkal szemben. Ezzel párhuzamosan hatékonyabbá tette az ellenőrzést és a pótdíjtartozási eljárásokat is. A szigorúbb követeléskezelésnek köszönhetően évente több tízezer fizetési meghagyást és végrehajtási eljárást indít a BKK azokkal szemben, akik jegy és bérlet nélkül veszik igénybe a közösségi közlekedési szolgáltatásokat. 2015 és 2020 között a BKK már több mint 200 ezer fizetési meghagyást és több mint 146 ezer végrehajtási eljárást kezdeményezett a nem fizető utasokkal szemben a jogos pótdíjkövetelések érvényesítése érdekében.
Jelentős kultúraváltást eredményezett a jegyellenőrzésben, hogy 2020 nyara óta a BKK több száz új munkavállaló felvételével külső vállalkozó helyett immár saját hatáskörben látja el a metróbejáratoknál történő jegyellenőrzést. Az új munkatársak kiválasztásakor fontos szempont volt, hogy – a főváros frissülő járműállománya és az új szolgáltatások bevezetése mellett – az ügyfélkezelés minősége és kultúrája is folyamatosan javuljon. Az udvarias, minden esetben segítőkész és segíteni is tudó új ellenőr kollégák láthatóan növelik az utasok bizalmát, elégedettségét, biztonságérzetét. Utóbbira jó példa az a tavalyi eset, amikor a Deák Ferenc téri metróállomáson egy ellenőr szerezte vissza annak a hölgy utasnak a mobiltelefonját, amelyet egy óvatlan pillanatban egy férfi utas vett ki a kezéből, majd megpróbált elszaladni vele. Korábban sok kritika érte a BKK-t az ellenőrök idegennyelv-tudásának hiánya miatt; az új munkatársak felvételekor ezért előny, ha a jelentkező nemcsak magyar nyelven tud megszólalni. Ennek egy kevésbé nyilvánvaló előnye is van: sok hazai utas próbálkozik azzal, hogy angolul, németül, oroszul beszélve próbál kibújni pótdíjazás alól; kollégáink beszámolója szerint ezek az utasok rendkívül meglepődnek, amikor az ellenőr ugyanazon a nyelven válaszol nekik.
Az utasok jegy- és bérletvásárlási hajlandóságához jelentősen hozzájárul, hogy a BKK egyre több autóbuszjáraton vezeti be az első ajtós felszállási rendszert. Ezeken a járatokon a járművezető az utasok felszállásakor ellenőrzi, hogy rendelkeznek-e érvényes jeggyel, bérlettel, utazásra jogosító okmánnyal. A BKK a jövőben újabb vonalakra is kiterjeszti majd az elsőajtózást, hiszen a tapasztalatok szerint a rendszer jelentősen hozzájárul a bevételek növekedéséhez, ezáltal a szolgáltatások fejlesztéséhez is.
A pótdíjügyek gyors rendezését segíti a helyszíni pótdíjbefizetés lehetősége; ezt az alternatívát, ahogy fent leírtuk, évről-évre többen választják. Mivel korábban sokszor csak azon múlott, valaki él-e a lehetőséggel, hogy volt-e nála elegendő készpénz, a BKK 2019 óta arra is lehetőséget biztosít, hogy az ellenőrnél bankkártyával fizesse ki a 8 ezer forintra mérsékelt pótdíjat.
A pótdíj gyors befizetése a legjobb megoldás
Nem csak a BKK-nak, hanem az utasnak is az az érdeke, hogy minél előbb rendezze a kiszabott pótdíjat. Bár a 8 ezer vagy a 16 ezer forintos kezdeti összegek elsőre soknak tűnnek, ennek ellenére nem éri meg halogatni a befizetést. A szigorított követeléskezelési módszerek miatt a pótdíjazott utasok egyértelműen akkor döntenek a legjobban, ha minél hamarabb rendezik a jegyellenőrök által kiállított sárga csekket. Nem érdemes abban reménykedni, hogy a pótdíjtartozás elévül, ugyanis a BKK, ha kell, bíróságra viszi az ügyeket. Az eddigi pótdíjazási polgári pereket több mint 90 százalékában a BKK nyerte, ezekben az esetekben törvény szerint a pótdíj összegén kívül a per valamennyi költsége is a pótdíjazott utasra hárul.
A BKK ugyanakkor továbbra is igyekszik ügyfélbarát módon eljárni a pótdíjbefizetésekkel kapcsolatban, ezért lehetőséget biztosít a csekkes befizetésen kívül, az összeg banki átutalására, illetve a számlavezető bankfiókokban történő befizetésre. Ennek keretében fizetési emlékeztetőket küld ki, akár több havi részletfizetést is biztosít a pótdíjazottak számára.
(A borítókép forrása: Nyirő Simon / BKK)
