A keményfedeles, vászonkötésű, közel 230 oldalas Tőzsdekönyv 2020 minden eddiginél átfogóbb módon foglalja össze a magyar tőzsdetörténet több korszakát, valamint a Budapesti Értéktőzsde, illetve jogelődje, a Budapesti Áru- és Értéktőzsde történetét, rámutatva a tőzsde egyes történelmi korok adta lehetőségeire, nehézségeire, gazdaságban betöltött szerepére. A kronologikus fejezetek ennélfogva nem csak a tőkepiac mozgásait és az intézmény fejlődését, de a politikai, gazdaságpolitikai hátteret, illetve a tőkepiac infrastruktúrájának fejlődését is áttekintik.
A kötet a Budapesti Áru- és Értéktőzsde 1864-es alapításától kezdve, az első nemzetközi tőzsdeválság budapesti hatásain, a századforduló tőzsdevitáin, az első világháborút megelőző fellendülésen és a világháború időszakán át vezeti az olvasót az 1933-as gazdasági világválság, a második világháború, majd az azt követő tőzsdeagónia korszakáig. Ezt követően részletesen bemutatja az értékpapírpiac 1980-as évekbeli újjászületését, a Budapesti Értéktőzsde 1990-es újraalakulását, majd az azóta eltelt 30 év történéseit: többek között az első aranykort, az orosz válság hatásait, a Tőzsde osztrák tulajdonba kerülését, a 2008-as válságot, illetve a kilábalást. Napjainkhoz közelítve kitér a Tőzsde ismételt hazai kézbe kerülésére, illetve az annak nyomán, a 2016-2020-as időszakra meghatározott piacfejlesztési stratégia megvalósításának éveire, az Építkezés évétől kezdve, a Lendület évén át egészen 2020-ig, amely a megnövekedett tőzsdei aktivitás és volatilitás mellett a BÉT fennállásának legújabb kihívását, a koronavírus-járványt is magával hozta.
A Tőzsdekönyv 2020 a legelismertebb hazai tőzsdeszakértők munkája: a kötetet a BÉT történetét korábban több kiadvány – többek között a 2007-ben publikált ”Tőzsde született”, illetve a 2004-ben megjelent, ”140 éves a Budapesti Áru- és Értéktőzsde” című – formájában is feldolgozó Korányi G. Tamás mellett Fellegi Tamás, a „Bárki lehető tőzsdés” című könyv szerzője, tapasztalt tőkepiaci újságíró és befektető jegyzi.
A kötet egyben a Budapesti Értéktőzsde fennállásának harmincadik, jubileumi évét hivatott lezárni.
Az évfordulót a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel (MOME) együttműködésben elkészített, a BÉT Legek 2019 díjátadó gálán bemutatott ünnepi logó, illetve a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott, a medve és a bika piacok ikonikus állatfiguráit, a BÉT csengőt, illetve a BUX index elmúlt 30 évi növekedését ábrázoló emlékérme formájában ünnepelte a Budapesti Értéktőzsde.
A Budapesti Értéktőzsde történeti háttere
A Budapesti Értéktőzsde közel 160 éves múltra tekinthet vissza: az 1864-ben alapított Budapesti Áru- és Értéktőzsde (BÁÉT) majdnem 80 évig működött Európa egyik vezető tőzsdéjeként. Első és egyben leghosszabb ideig (több mint 30 évig) regnáló elnöke Kochmeister Frigyes volt, a BÉT rangos, magyarországi egyetemi hallgatók részére alapított Kochmeister-díjának névadója.
Míg az első világháborút kisebb kihagyásokkal sikeresen átvészelte a Tőzsde, Budapest ostromával 1944-ben bezártak egy időre a kapui. A második világháború végével a BÁÉT akkori főtitkára, Fuchs Jenő sikeresen élesztette újra a tőzsdei kereskedést; az államosításokat azonban már nem élte túl a börze, a Budapesti Áru- és Értéktőzsdét 1948. május 25-én hivatalosan is feloszlatták. Fuchs Jenőről, a magyar vívósport és a pesti tőzsde meghatározó alakjáról dokumentumfilm is készült, „Fuchs Jenő: Az első ember” címmel, amelynek elkészülését a Budapesti Értéktőzsde is támogatta, és amely a VII. Savaria Filmszemlén II. helyezést ért el dokumentumfilm kategóriában.
A rendszerváltást követően, 1990-ben indult újra a kereskedés a pesti Tőzsdén – ennek évfordulóját ünnepli most a BÉT, amelynek többségi tulajdonát 2015-ben vette át a Magyar Nemzeti Bank osztrák kézből, ezzel megágyazva a hazai tőzsde további, még lendületesebb növekedésének.
