Új szelek fújnak a légi szállítmányozásban
Az átlagemberek számára is feltűnhetett a szállítmányozási piac átalakulása az elmúlt hónapokban abból, hogy bizonyos, főként a tengerentúlról rendelt termékek lassabban érték el céljukat. Mihály Attila, a Trans-Sped Kft. légi-tengeri szállítmányozási osztályvezetője osztja meg tapasztalatait arra vonatkozóan, hogy milyen változások zajlottak a területen, és hogyan befolyásolta a korábban felállított rendszer működtetését a járványhelyzet.
Az egyértelműen kijelenthető, hogy a légi szállítmányozás esetében a legnagyobb gondot a légitársaságok szolgáltatásainak csökkentése vagy épp leállása jelentette.
„Mivel a légi áruszállítás normális esetben részben az utasszállító repülőgépek törzsében lévő csomagterekben történik – itt szállítják a kereskedelmi árut -, érthető módon a mi tevékenységünket is érintették az új szabályozások. Ami kiesést jelentett a légi utasszállításban, az az árumozgatásban is megjelent. Ennek következtében csupán azokkal a gépekkel tudunk szállítani, amelyek eleve áruszállítási céllal üzemelnek. A következmény, hogy az ún. cargo repülőgépek kihasználtsága elérte a maximumot” – mondta Mihály Attila.
A vírus miatt hiába csökkent az áruforgalom, a légitársaságok így sem tudták teljesíteni a megbízásokat, ez pedig az árak jelentős növekedéséhez vezetett, ami akár a korábbi ötszörösét is jelentette.
Habár az utóbbi egy hónapban elindult a személyszállítással foglalkozó kapacitások visszarendeződése, a teljes helyreállás akár évekig is elhúzódhat, így lassú ütemben fog visszaállni a koronavírus előtti szállítási kapacitás.
Változás a tengeri szállítmányozásban
A járványhelyzet a vízi közlekedést is érintette. Mivel eleve egy speciális áruszállítási területről van szó, maga a változás is igen sajátos. Ebben az esetben - ellentétben a légi áruszállítással - nem volt direkt kapacitáscsökkenés. Bár ez jót is jelenthetne, azt is meg kell említeni, hogy a járvány terjedésével ez a területen is beütött egy meredek forgalomcsökkenés, amelyet sok hajóstársaság úgy oldott meg, hogy hajótereket vont ki a szállításból, vagyis csökkentette a forgalomban lévő hajók számát. A korlátozás a mai napig érvényes.
Mihály Attila elmondta: „A koronavírus egyik legnagyobb hatása ebben a szegmensben az, hogy számottevően kevesebb hajó lát el szállítási feladatokat, mint amit a forgalom indokolna, ez pedig egy mesterséges kapacitáshiányt eredményez. A vízi közlekedés terén életbe lépett változások azt a célt szolgálják, hogy a szakemberek szinten tarthassák az árakat és a hajóstársaságok rentábilissá tegyék a fuvarozást. Hogy a járványhelyzet miatt bekövetkezett forgalomcsökkenés a konténerszállításban meddig áll fenn, még nem lehet tudni, azonban a Trans-Sped Kft. ma és a jövőben is megtesz mindent annak érdekében, hogy az ilyen formán rendelt áru maradéktalanul célba érjen.”
Földön, vízen vagy levegőben? - Új megoldás a kínai importra
A légi szállítmányozás mellett szól a gyorsaság és az áru értéke. Amennyiben például egy igen drága gyógyszert kell eljuttatni 24 órán belül a tengerentúlra, amely speciális szállítást igényel, akkor az a légi úton a leghatékonyabb. A tengeri áruszállításnak viszont előnye a nagy szállítási kapacitás. Így, amikor több tonnás áru vagy nagy volumenű termék célba juttatása a cél, a legkézenfekvőbb megoldást a teherhajók nyújtják.
Újdonságként megjelent az utóbbi időben kiépített vasúti konténeres szállítási mód, elsősorban Kína és Európa viszonylatában. A hosszú, 1-2 hónapos tengeri szállítás gyorsabb alternatívájaként. A vonattal történő áruszállítás Kínából Magyarországra két héttel rövidíthető meg, amely így 35-40 nap helyett csupán 18-20 napos szállítási időt jelent.
Általánosságban elmondható tehát, hogy a légi és a tengeri szállítmányozásban a kezdeti kapacitáshiány miatti jelentős áremelkedés mostanra csillapodott és megkezdődött a lassú visszarendeződés a piacon.
