Gyenge, mint a harmat - idén csak álom marad a 300 forintos euró
**Sok esetben beszélhetünk a V4-ek közötti gazdasági összhangról, azonban a monetáris politika tekintetében érzékelhetőek az ellentétek. Ha abból a feltételezésből indulunk ki, hogy a központi bankok monetáris politikája és a kamatok a két legfontosabb tényező, amely befolyásolja majd az árfolyam alakulását, akkor úgy néz ki, hogy a forintnak van idén a legkisebb potenciálja arra, hogy megerősödjön az euróval szemben.**
A közép-európai régió gazdasági helyzete (azaz a Visegrádi Országok - Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia) az utóbbi években, sok tekintetben nagyon hasonlóan alakult. Ezekben az országokban - az euró övezethez képest - jelentősen magasabb a GDP növekedés és a munkanélküliségi ráta csökkenése, valamint az utóbbi években a bérnövekedésre gyakorolt gyorsuló nyomás figyelhető meg. Fontos megjegyezni, hogy az igen pozitív gazdasági fejlődésnek folytatódnia kellene idén is, azaz 2018-ban. A magyar gazdaság 4%-os növekedése tekinthető reálisnak.
Bár a közép-európai régió gazdasági fejlődése sok tekintetben nagyon hasonló, továbbra is megfigyelhetjük az egyes központi bankoknál a monetáris politikában való eltérő megközelítését. A Cseh Nemzeti Bank például elkezdte a monetáris politika normalizálását a kamatok emelésével, de további emelésekre is lehet számítani ebben az évben. Ezzel ellentétben a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) feltűnően másként jár el, az elmúlt évben úgynevezett nem szokványos eszközökkel tovább lazította a monetáris politikát. A Lengyel Központi Bank megközelítése valahol a cseh és a magyar politika között van, a lengyelek ugyanis 2018 végén kívánják emelni a kamatokat.
_„Ha abból a feltételezésből indulunk ki, hogy a központi bankok monetáris politikája és a kamatok a két legfontosabb tényező, amely befolyásolja az árfolyam alakulását, akkor az összes közép-európai valuta közül a forintnak van idén a legkisebb potenciálja arra, hogy megerősödjön az euróval szemben.”_ – mondta Filip Přibáň, az AKCENTA CZ szakértője. Ez abban az esetben változna, ha az MNB az év során elkezdené a pénzpiacok felkészítését a gyorsabb kamatemelésre. Szinte bizonyosra vehető, hogy az MNB legalább az áprilisi parlamenti választásokig kitart a változatlan politika mellett, és ha el is kezd beszélni egy esetleges kamatemelésről, akkor is csak az idei év utolsó negyedévében.
A magyar gazdaság azonban már sok tekintetben túlhevült állapotban van, amely a következő hónapokban egyre inkább nyomást gyakorolhat az inflációra, így a fogyasztói infláció növekedésére is. (A 3%-os fogyasztói infláció ugyanis még mindig az MNB célja). „_A fogyasztói infláció hirtelen megugrásának Magyarországon az első félévben ugyanakkor nem túl nagy a valószínűsége.”_ – mondta Filip Přibáň, az AKCENTA CZ szakértője. Mindent összevetve tehát az év első felében átlagosan 310 HUF/EUR körüli árfolyammal számolhatunk, a 300 HUF/EUR érték felé a forint csak év vége felé indul majd el.
_(Forrás: AKCENTA CZ)_
A lavinakutatástól a repülők jégtelenítéséig számos területen elterjedtek a digitális megoldások. A téli sportokban is egyre nagyobb szerepet kap a diagnosztika és az innováció.
Lenduletes rajtot vett a magyarországi részvénypiac 2026-ban. A BUX index január végére, új rekordot elérve 128 831,58 pontra emelkedett, ami 16 százalékos növekedést jelent a 2025-ös záróértékhez viszonyítva.
Tavasszal ismét intenzív kereslet fogja jellemezni a szektort az Otthon Centrum szakértője szerint. Az ingatlanpiac erősen helyfüggő, így továbbra is nagy különbség várható az eltérő földrajzi körzetekben található lakóingatlanok között.
Az utolsó pillanatokban ötkarikás indulóvá váló Brunner Blanca hasznos tapasztalatokat szerzett első olimpiáján. A fiatal magyar snowboard krosszos a 32. helyen végzett.
