Sok esetben beszélhetünk a V4-ek közötti gazdasági összhangról, azonban a monetáris politika tekintetében érzékelhetőek az ellentétek. Ha abból a feltételezésből indulunk ki, hogy a központi bankok monetáris politikája és a kamatok a két legfontosabb tényező, amely befolyásolja majd az árfolyam alakulását, akkor úgy néz ki, hogy a forintnak van idén a legkisebb potenciálja arra, hogy megerősödjön az euróval szemben.
A közép-európai régió gazdasági helyzete (azaz a Visegrádi Országok - Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia) az utóbbi években, sok tekintetben nagyon hasonlóan alakult. Ezekben az országokban - az euró övezethez képest - jelentősen magasabb a GDP növekedés és a munkanélküliségi ráta csökkenése, valamint az utóbbi években a bérnövekedésre gyakorolt gyorsuló nyomás figyelhető meg. Fontos megjegyezni, hogy az igen pozitív gazdasági fejlődésnek folytatódnia kellene idén is, azaz 2018-ban. A magyar gazdaság 4%-os növekedése tekinthető reálisnak.
Bár a közép-európai régió gazdasági fejlődése sok tekintetben nagyon hasonló, továbbra is megfigyelhetjük az egyes központi bankoknál a monetáris politikában való eltérő megközelítését. A Cseh Nemzeti Bank például elkezdte a monetáris politika normalizálását a kamatok emelésével, de további emelésekre is lehet számítani ebben az évben. Ezzel ellentétben a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) feltűnően másként jár el, az elmúlt évben úgynevezett nem szokványos eszközökkel tovább lazította a monetáris politikát. A Lengyel Központi Bank megközelítése valahol a cseh és a magyar politika között van, a lengyelek ugyanis 2018 végén kívánják emelni a kamatokat.
„Ha abból a feltételezésből indulunk ki, hogy a központi bankok monetáris politikája és a kamatok a két legfontosabb tényező, amely befolyásolja az árfolyam alakulását, akkor az összes közép-európai valuta közül a forintnak van idén a legkisebb potenciálja arra, hogy megerősödjön az euróval szemben.” – mondta Filip Přibáň, az AKCENTA CZ szakértője. Ez abban az esetben változna, ha az MNB az év során elkezdené a pénzpiacok felkészítését a gyorsabb kamatemelésre. Szinte bizonyosra vehető, hogy az MNB legalább az áprilisi parlamenti választásokig kitart a változatlan politika mellett, és ha el is kezd beszélni egy esetleges kamatemelésről, akkor is csak az idei év utolsó negyedévében.
A magyar gazdaság azonban már sok tekintetben túlhevült állapotban van, amely a következő hónapokban egyre inkább nyomást gyakorolhat az inflációra, így a fogyasztói infláció növekedésére is. (A 3%-os fogyasztói infláció ugyanis még mindig az MNB célja). „A fogyasztói infláció hirtelen megugrásának Magyarországon az első félévben ugyanakkor nem túl nagy a valószínűsége.” – mondta Filip Přibáň, az AKCENTA CZ szakértője. Mindent összevetve tehát az év első felében átlagosan 310 HUF/EUR körüli árfolyammal számolhatunk, a 300 HUF/EUR érték felé a forint csak év vége felé indul majd el.
(Forrás: AKCENTA CZ)
