Vajon továbbra is az eddigi hatást éri el az Magyar Nemzeti Bank a kamatcsökkentéssel, vagy árnövekedés következik majd, ami elősegíti a 3 százalékos inflációs cél elérését? Márciusban az árak alakulásánál fél év elteltével ismét defláció volt megfigyelhető. Főként a külső és belső gazdasági tényezők együttes alakulása járult hozzá ahhoz, hogy a közeljövőben nem valószínű, nem várható rövidtávú áremelés.
A magyar jegybank az április 26-i keddi monetáris ülésén a már korábban alkalmazott politikáját folytatta, tehát 15 bázisponttal csökkentette az alapkamatot. A kamatláb így 1,2%-ról 1,05%-ra változott. Az MNB egy új lazítási ciklusba kezdett, ami minden bizonnyal nem tart sokáig. A bankalelnöke, Nagy Márton korábban azt nyilatkozta, hogy az MNB-nél ugyan tervben van a kamatok további csökkentése, a jegybank célja azonban nem a lehető legalacsonyabb alapkamat elérése.
Az MNB következő ülésén is a jelenlegi monetáris politika folytatása lesz a fő téma. Nagy Márton szerint a mostani 15 bázispontos csökkentési ütem még fenntartható, legalábbis addig, amíg a csökkentés el nem éri a 0,90%-os, esetlegesen a 0,75%-os szintet. Azonban az infláció változása önmagában nem lesz olyan hangsúlyos mozgatórugója az árfolyamok alakulásának (vagy a soron következő monetáris intézkedéseknek) a jövőben.
„Az MNB rendszeresen hangsúlyozza, hogy a jelenlegi kamatcsökkentések nem kizárólag az inflációs cél elérését szolgálják, sokkal inkább hatással vannak az egyéb makrogazdasági mutatókra. Arra következtethetünk, hogy az MNB érdeke jelenleg a forint gyenge szinten tartása, így drágulna az import, amely importinflációt eredményezne. A monetáris csapok lazításával is a gyenge forintot szeretnék fenntartani” – vélekedik František Kovács, az AKCENTA CZ devizapiaci elemzője. Összegezve azt mondhatjuk, hogy amíg a forint az euróval szemben 310 HUF/EUR vagy ettől gyengébb értéken mozog, addig az MNB-nek lesz tere a további kamatcsökkentésre.
