Vajon fenntarthatóságra törekvő világunkban az épületek pusztán a probléma részei, vagy akár annak megoldásában is lehet szerepük? A kérdésre Szingapúr Guoco Tower példája próbál választ adni. Az ázsiai városállam az építészetben zajló változások egyik éltanulója, az építészeti innováció, a közszolgáltatások és a közterületek zöldítése terén a helyi építésügyi hatóság igencsak magasra teszi a mércét.
Az ABB közleménye kiemelte, hogy amikor 2012-ben megkezdődtek Szingapúr legmagasabbnak szánt toronyépületének előkészületei, a tervezésnek még ezt a magas mércét is felül kellett múlnia. Ekkor lépett be a képbe a Skidmore, Owings and Merrill (SOM) építésziroda. Jelentős, 80 évre visszatekintő történetében az iroda nevéhez olyan globális szimbólumok megalkotása fűződik, mint a New York-i One World Trade Center, és több, a fenntarthatóság szempontjából sikertörténetnek nevezhető épület, köztük a manilai, nulla nettó energiafelhasználású Arthaland Century Pacific Tower vagy a University of California karbonsemleges mercedi kampusza.
Az SOM a Guocoland 157 000 négyzetméteres, többfunkciós ingatlanfejlesztési projektre kiírt pályázatát nyerte el, melyet egy működő gyorsvasúti (MRT) állomás felett kellett megvalósítania. A tervezők azonban egy váratlan ötlettel álltak elő. A földszinten eredetileg egy parkoló lett volna, helyette az SOM tervezői megalkották az ún. City Roomot, ezt a napelemek kiterjedt „lombkoronaszintje” alatt megbújó lélegzetelállító közteret. Ez a vendéglátásra, rendezvényekre, vagy egyszerűen csak néhány kellemes óra eltöltésére egyaránt alkalmas tér megtestesíti mindazt, amit Nicolas Medrano tervezési igazgató a „téralkotás erejének és jelentőségének” nevez. Ez lett a fejlesztés fénypontja. Azóta a Guoco Tower Szingapúr egyik jelképévé vált.
Ez feltűnő épület ráadásul ezer szállal kapcsolódik környezetéhez. A magasépítésű központi üzleti negyedre néző magasabb toronyban irodák, luxuslakások, kertek és szabadtéri létesítmények találhatók. A másik oldalon a Tower az alacsony építésű Tanjong Pagar területre néz. Majd újra parkokat, zöld felületeket találunk, amelyek még ebben a „kertvárosi” miliőben is magukra irányítják figyelmet: funkciójuk az emberek közérzetének javítása, a városi hősziget hatás csökkentése, a csapadékvíz megtartása és a biodiverzitás fenntartása.
A fejlesztés egésze okosan reagál Szingapúr trópusi éghajlatára. A hővisszaverő üvegburkolatok és a külső árnyékoló lamellák minimálisra csökkentik az épület hűtésének energiaigényét. A mechanikai és világítási rendszerek automatizálására kiépített ABB Cylon-AAM megoldások 27 000 be- és kimeneti pontra csatlakozva állandó monitoring és beállítási lehetőséget biztosítanak. Mindez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az épület iroda- és kereskedelmi területei elnyerték a Green Mark és a LEED Platinum díjat, míg a lakáscélú részek Green Mark Gold Plus díjban részesültek.
Jelenleg már egyre több ember és szervezet vesz részt a 2030-as szingapúri zöld terv (The Singapore Green Plan 2030) megvalósításában. Az SOM és a Guoco Tower azonban már jóval a terv megszületése előtt inspirációt jelentett az egész városállamnak.
