Az elmúlt években világszerte nőtt a kereslet a funkcionális élelmiszerek iránt – különösen azoké, amelyek nagy fehérjetartalommal hirdetik magukat. A fitnesz- és egészségtudatos trendek erősödésével a fehérjeszeletek minden eddiginél népszerűbbé váltak: könnyen elérhetőek, sokféle ízben kaphatók, és nem ritkán egészséges alternatívaként szerepelnek a hagyományos nassolnivalók mellett.
Friss kutatásában a fehérjeszeletekkel foglalkozott a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Élelmiszertudományi és Technológiai Intézetének „Agri-Food By-product Valorisation” Kiemelt Kutatócsoportja. Eredményeikből publikáció is megjelent a neves Scientific Reports folyóiratban. A kutatócsoport vezetője Dr. Abrankó László, tagjai Dr. Tormási Judit, Dr. Benes Eszter, Lengyelné Dr. Kónya Éva és Berki Mária kutatásukban több mint 1600 kereskedelmi forgalomban kapható fehérjeszeletet vizsgáltak. A szerzők arra a megállapításra jutottak, hogy bár a legtöbb termék valóban magas fehérjetartalommal rendelkezik – legalábbis az energiatartalom tekintetében –, a fehérje minősége és biológiai hasznosulása gyakran igen alacsony.
Tanulmányukban kiemetlték, hogy önmagában az, hogy egy termék nagy fehérjetartalommal rendelkezik, nem garantálja, hogy a szervezet valóban eredményesen hasznosítja is azt. A probléma gyökere a különböző fehérjeforrásokban, valamint az élelmiszer-mátrix (azaz az adott termék összetevőinek és szerkezetének) hatásában keresendő. Az emészthetőség, az esszenciális aminosavak felszívódása és a fehérje biológiai hasznosulása jelentősen eltérhet attól függően, hogy szója, tejfehérje, tojás vagy éppen kollagén a fő alapanyag – utóbbi például alig járul hozzá az izomépítéshez, még, ha a címke mást is sugall.
A kutatás révilágított arra, hogy miközben a globális trendek az állati eredetű fehérjékről egyre inkább a növényi alternatívák felé tolódnak, az új típusú termékek valódi tápértékéről még mindig kevés információ áll rendelkezésre. A fehérjeszeletek esetében ez különösen fontos, hiszen ezek gyakran funkcionális élelmiszerként, akár táplálékkiegészítőként jelennek meg a fogyasztók étrendjében. Ha azonban a termék nem tartalmaz elegendő, jól emészthető, esszenciális aminosavat, akkor az „egészséges alternatíva” csupán illúzió marad.
A tanulmány eredményeit nemcsak a tudományos közösség vette komolyan, több nemzetközi hírportál is beszámolt a kutatásról, köztük a Fortune Well, a Health.com, a Yahoo Lifestyle, valamint az India Today is. A tanulmány jelentősége abban rejlik, hogy nemcsak a táplálkozási szakemberek, hanem a hétköznapi fogyasztók számára is fontos üzenetet hordoz, miszerint nem minden fehérje egyforma és a minőség legalább olyan fontos, mint a mennyiség.
Ahogy Abrankó László nyilatkozta, hosszú távon elengedhetetlen, hogy az élelmiszergyártók és forgalmazók ne csak a fehérjemennyiséget, hanem annak tápértékét is kommunikálják a fogyasztók felé. A fehérjeszeletek népszerűsége nem garancia a táplálkozási előnyökre, ezért teljesértékű étrend részeként javasolt fogyasztani azokat.
