Történelmit lépett az MNB, régiós rangsor élére repítette hazánkat

Történelmit lépett az MNB, régiós rangsor élére repítette hazánkat

Történelmi rekordra emelte Magyarország aranytartalékát a Magyar Nemzeti Bank. A jelenlegi 110 tonnás mennyiséggel hazánk az egy főre eső aranytartalék tekintetében a legjobb a régióban.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapításának centenáriumi évében a jegybank Magyarország hosszútávú nemzet- és gazdaságstratégiai céljait figyelembe véve az aranytartalék 94,5 tonnáról 110 tonnára történő emeléséről döntött – derült ki az MNB közleményéből.

Az elmúlt években láthatóan tovább erősödtek azok a világgazdasági, geopolitikai és tőkepiaci folyamatok, amelyek hozzájárultak az arany szerepének felértékelődéséhez. A nemesfém a történelem során többféle funkciót betöltött már a különböző pénzügyi rendszerekben. Az arany hatékonyan egészíti ki a devizatartalékot normál piaci körülmények között is. A pénzügyi és geopolitikai bizonytalanság fokozódásakor, szélsőséges piaci környezetben az arany menedékeszköz és értékmegőrző funkciójának kiemelt jelentősége van, erősítheti az országgal szembeni bizalmat, támogathatja a pénzügyi stabilitást.

Ezeknek a tulajdonságainak köszönhetően az arany a mai napig világszerte az egyik legfontosabb tartalékeszköz. A központi bankok arany iránti kereslete is ezt támasztotta alá az elmúlt években. A jegybanki vásárlások 2021-2022-ben is emelkedtek, 2022-ben történelmi csúcsot értek el (1082 tonna), majd 2023-ban a történelmi csúcstól némileg elmaradva, de szintén 1000 tonnát meghaladó kereslettel jelentkeztek a jegybankok.

Ez alól nem kivétel a Magyar Nemzeti Bank sem. Az MNB 1924-es alapítása óta tart aranytartalékot, állománya azonban nagymértékben ingadozott a történelem viharos évtizedei alatt. Az aranytartalék állománya a második világháborúig emelkedett, majd a háború végén az MNB legendás „Aranyvonatán” nagyjából 30 tonna súlyú aranytömböt és aranypénzt menekített ki a jegybank az ausztriai Spital am Pyhrn-be. A háború után ez az aranytartalék visszakerült hazánkba, és fedezetként támogatta a magyar gazdaság stabilizációját és a pénzügyi konszolidációt az új fizetőeszköz, a forint bevezetésekor. A rendszerváltás idején Magyarország aranytartaléka több lépcsőben minimális, mintegy 3,1 tonnás szintre csökkent.

Az MNB hosszútávú nemzet- és gazdaságstratégiai célokat szem előtt tartva 2018-ban több mint tízszeresére, 31,5 tonnára emelte az aranytartalékot, majd ezt a mennyiséget 2021-ben megháromszorozta, így az állomány már 94,5 tonna volt. Az aranytartalék jelenlegi, 110 tonnára történő növelésével az MNB folytatta a 2018-ban megkezdett aranyvásárlási folyamatot a hosszútávú nemzetstratégiai célok elérése érdekében.

A magyar aranytartalék ezzel rekordszintre emelkedett. Ráadásul a régiós jegybankok között az aranytartalék növelésével Magyarország egy főre jutó aranytartaléka 0,32 unciáról 0,37 unciára nőtt, amivel a kelet-közép-európai régióban jelenleg Magyarország rendelkezik a legmagasabb egy főre jutó aranytartalékkal.

A GKI Gazdaságkutató felmérése szerint szeptemberben az üzleti szféra és a fogyasztók kilátásai is csupán nagyon enyhén romlottak augusztushoz képest. A Századvég a lakosság esetében már javuló tendenciát mér, de náluk is negatív tartományban tanyázik a mutató.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe folytatta az előző hónapokban látott növekedést. A BUX 73 896,18 ponton zárta a szeptembert, ami 1,4 százalékkal magasabb, mint augusztusban. A BÉT többi részvénymutatója is pluszban zárt.