Folyamatosan csökken a cégek száma Magyarországon

Folyamatosan csökken a cégek száma Magyarországon

Idén a cégszám itthon eddig minden hónapban csökkent, és már megközelítette tavaly év végéhez viszonyított 10 ezres visszaesést. Az új felszámolási eljárások száma rekordot döntött.

A 2023-as évben még nem volt olyan hónap, amelyben a magyarországi cégszám emelkedett volna. A júniusi adatokkal együtt a vállalatok számának csökkenés már közel van a 10 ezerhez tavaly decemberhez képest. A idén júniusi adat több mint 20 ezerrel marad el az elmúlt hat év legmagasabb cégszámától (2017. február), miközben a legalacsonyabb cégszámnál (2020. augusztus) alig 10 ezerrel magasabb a mostani érték.

Már a koronavírus-járvány előtt is csökkenő tendencia volt megfigyelhető a cégszámban, amit csak három ágazat (villamosenergia, építőipar, közigazgatás) tudott kis mértékben ellensúlyozni. A pandémiát követően a leginkább érintett szektorokban (szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, kereskedelem) felzárkózás kezdődött, az alapítási kedv növekedett, de ez sem volt elég a cégszámcsökkenés megállítására.

Az elmúlt hat évben ingadozások voltak, de a cégszámcsökkenés volt a jellemző trend. Az aktuális cégszámot a moratórium torzítja, amelynek hatása fokozatosan csökken, és már láthatók a gazdasági nehézségek is, amit az új eljárások számának növekedése jelez – ismertette Alföldi Csaba, az Opten céginformációs szakértője.

A cégalapítások volumene se nem kiugróan magas, se nem jelentéktelenül alacsony, azonban az elmúlt 6 év szezonális átlagát meghaladóan közelít a 2500-as mértékhez. A megszűnő cégek száma hasonló trendet mutat, itt a számláló meghaladja a 3000-es értéket. A moratórium idejét kivéve, szezonálisan a cégalapítások száma hagyományosan alulmaradt a megszűnések számával szemben, így a gazdasági hatások ezen a területen kevésbé kirívóak. Ugyanakkor jelentős változás figyelhető meg a cégek megszűnési formáinak arányában.

Normál körülmények között a kényszertörléssel megszűnt cégek aránya lenne a legmagasabb a megszűnések között, azonban a KATA tavalyi módosítása miatt ez a trend átfordult, és immár a végelszámolási eljárással megszűnt cégek vették át a vezetést. A gyorsított végelszámolással megszűnt cégek száma a gyorsított eljárásoknak köszönhetően hónapról hónapra csökken, ugyanakkor a kényszertörlési eljárások nemhogy feljebb lépnének, de a felszámolási eljárással megszűnt cégek mögé süllyedtek. A közeljövőben nem valószínű változás ezekben az arányokban, hiszen az újonnan indult felszámolási eljárások száma továbbra is magas szinten marad.

Az új felszámolási eljárásoknál számítani lehetett a magas eljárásszámra, de a június hónap kis meglepetéssel szolgált. Az igazi meglepetést azonban számomra az új végelszámolási eljárások száma okozta. Ha figyelembe vesszük az előzmény nélküli felszámolási eljárások számát is, arra lehet következtetni, hogy idén valószínűleg többen zárják be üzletüket, mint tavaly. Úgy tűnik, hogy az évek óta tartó gazdasági nehézségek következményei most kezdenek igazán felszínre törni – fejtette ki Alföldi Csaba, az Opten szakértője.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) júniusi értéke átlagosan 11-12 százalék körül mozgott. Vármegyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten–CFI Baranya, Zala és Békés vármegyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye produkálta.

Egy friss kutatás a digitalizáció szerepét vizsgálták a fenntarthatósági célok elérésében. E szerint a cégek többsége adathiánnyal szembesül, és ha rendelkezésre is áll az adat, nem tudnak mit kezdeni vele. A mesterséges intelligencia használatától ezen a téren is sokat várnak.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe történelmi csúcsot ért el, majd zuhanórepülésbe kezdett. A BUX eséséhez a vezető részvények is hozzájárultak, egyedül a Mol zárta pluszban a hetet.