Nem éreznek javulást, de továbbra is optimisták a hazai cégvezetők

Nem éreznek javulást, de továbbra is optimisták a hazai cégvezetők

Nem történt jelentős változás februárhoz képest a magyarországi cégvezetők jövőképében, a különböző szektorok között ugyanakkor volt némi átrendeződés.

Az Opten-Bridge Business Jövőkép Mátrix egy olyan negyedévente megismételt üzleti és privát hangulatfelmérés, melynek célja, hogy a turbulensen változó üzleti környezetben tisztább képet nyújtson arról, milyen hangulatban vannak épp a cégvezetők itthon. A Jövőkép Mátrix 1-től-10-ig terjedő skálán, két síkon vizsgálja, hogyan alakul a cégvezetők jövőképe. A skálán 5 alatt negatívba, 5 felett pozitívba fordulnak az érzetek. A jelenlegi és a három hónap múlva esedékes jövőképre is rákérdez a kérdőív, melyről a megkérdezettek cégvezetői és személyes szinten is nyilatkoznak. 

A 2022-es év végi minimálisan pozitív hangulatot (5,77) és romló gazdasági környezetet prognosztizáló jövőképet (5,65) az idei év elején egy jelentősebb optimista fordulat és jóval reménytelibb vízió követett (7,0-ás és 7,2-es értékekkel). Nyár elejére pedig úgy tűnik, hogy bár ez az optimizmus kitartott, de stagnál, és nem billen még pozitívabb irányba.

Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója és az elemzés vezet��je a májusi friss adatok kapcsán arról számolt be, hogy a megkérdezett üzleti vezetők az előző negyedévhez viszonyítva lényegében ugyanazon a pozitív szinten érzékelik mind a jelenlegi, mind pedig a jövőbeni kilátásaikat, legyen szó akár egyéni akár üzleti jövőképükről. 10-es skálán továbbra is 7-es az aktuális helyzetértékelés mértéke, és a három hónapra előretekintő jövőkép érzet is megmaradt az enyhén optimistább 7,2-es átlagértéken. Csak az építőipar hangulata adhat okot a borúlátásra a csökkenő tendenciát mutató 5,8-as aktuális és 6,2-es jövőbe tekintő átlagértékkel.

Az optimizmus jelenleg az iparban a legerőteljesebb, leszorítva a szolgáltatásokat az első helyről, de azért nem szomorkodik ez a terület sem; hasonlóan a kereskedelemmel, mindkettő átlag feletti érzettel bír. A legjobban borúlátónak továbbra is az építőipar látszik, amely már két időszakban is átlag alatti érzettel bírt. A megkérdezett építőipari ügyvezetők hangulatának átlagértéke 6,3 pontról 5,8 pontra csökkent, ami jól mutatja, hogy az itt működő cégek vezetői jelenleg sem számítanak sok jóra. 

Negyedéves előrevetítésben sincs elmozdulás a megkérdezett cégvezetők érzetében, az előrejelzés 7,2 pontos átlagértéket mutatva maradt továbbra is optimista. Előre tekintve is az ipari szereplők a legpozitívabbak, ők már közel 8 pontot jeleztek előre! A borúlátás az építőiparban a jövőt illetően csak tovább fokozódik, 6,5 pontos átlagról 6,2-re csökkent. A hangulatindex bizonyos üzleti körökben már a negatív tartományban mozog, s 4,5 pontos átlagértéket mutatva jelezi, hogy az építőipari szereplők már nem reménykednek pozitív változásban.

A nyár eleji elemzéshez az adatokat 130 olyan progresszív cég tulajdonosa vagy gazdasági vezetője szolgáltatta, akik főképp a nagyobb árbevétellel (100 millió vagy 1 milliárd feletti) rendelkező cégek szegmensébe tartoznak. A válaszadók felét a szolgáltatási szektor, több, mint harmadát a kereskedelmi szektor képviselői adták. A kérdőívet kitöltők 15 százaléka az építőiparból, míg 5 százaléka egyéb ipari ágazatból érkezett. A mezőgazdaság nem képviseltette magát, ezért az agráriummal nem foglalkozik az elemzés.

Az eredményekben a tulajdonosi szemlélet is jól tükröződik vissza, hiszen a cégtulajdonosok képviselték a válaszadók közel kétharmadát, míg a fennmaradó egyharmad válaszadó alkalmazott cégvezető volt. A számok azt mutatják, hogy a tulajdonosok és cégvezetők elvárásai és érzetük összehangolódott, jövőképük tekintetében szinte nincs különbség közöttük.

A nemek aránya a válaszoknál továbbra is a férfiak felé billen, az előző negyedévhez hasonlóan ezúttal is több mint 80 százalék volt a férfi válaszadók aránya a teljes mintában. A férfi tulajdonosok és vezetők továbbra is kicsit pesszimistábban látják a környezetet, mint a női társaik, a köztük lévő különbség azonban csupán egy-két tizednyi százalékpontra csökkent, azaz az álláspontok itt is közelítettek.

Egy év alatt 17 százalékkal drágult a garázsok átlagára Magyarországon, ezzel elérve a 9 millió forintot. Bérelni sem feltétlenül olcsó, a drágább fedett autóbeállók áráért akár már egy garzont is lehetne bérelni.

A Budapesti Értéktőzsde idén is folytatta a hagyományt, és ismét összegyűjtött ötven magyar sikertörténetet. A sorozatban kilencedik kiadvánnyal immár 450 cégre nőtt a BÉT50-esek klubja.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe ismét felülteljesítő volt a héten. A BUX csütörtöki a történelmi csúcsát is megdöntötte. A vezető részvények felemás eredményeket értek el.