Egyre kevesebb cég működik Magyarországon

Egyre kevesebb cég működik Magyarországon

Áprilisban csaknem kétezerrel csökkent a cégek száma Magyarországon márciushoz képest, és hétezerrel kevesebb vállalat működik, mint év elején. A negatív tendencia már négy hónapja tart.

Áprilisban a magyarországi cégtrend ugyan a várakozásnak megfelelően alakult, azonban továbbra is csökkenő mértékű az Opten adatai alapján.

Ugyan 2000-rel kevesebb cég működött áprilisban, mint az előző hónapban és a trend már 4. hónapja tart, ami decemberhez képest 7000 céggel szűkítette a működő cégek számát, de véleményem szerint ennek többsége a múltból fakadó elmaradások pótlása – moratórium – és a KATA változás eredménye. Kétségtelen, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet kihívás elé állítja a gazdaság szereplőit, de tömeges „bedőlés” emiatt a cégtrendben jelenleg nem tapasztalható, de már vannak intő jelek – ismertette Alföldi Csaba, az Opten Kft. céginformációs szakértője.

Legutóbb 2020-ban, a koronavírus-járvány első évében történt olyan átalakulás a cégtrendben, amely önmagában előrevetített egy későbbi időszakot érintő, a megszokottól eltérő trendfordulót. A jelenlegi folyamatokra a legnagyobb hatást a 2021-2022-es évek eseményei gyakorolják, azonban nem elhanyagolható mértékű a napjainkban tapasztalható gazdasági helyzetet hatása sem.

2021-ben a moratórium eredményeként a megszűnések száma az elmúlt öt év legalacsonyabb értéke volt, történelmi mélypontot ért el, amit nem a gazdaság teljesítőképessége határozott meg, mindössze egy időeltolódást eredményezett csak a valós képben. A moratórium 2022 második felében feloldásra került, melynek a megszűnésekben érezhető hatása van a mai napig, a múlt lezárása még mindig tart.

A moratóriumot megfejelte a KATA szabályok változása, és ez a gazdaság szereplőit válaszút elé állította egy jelentős körben. A társas vállalkozások tízezres nagyságrendben végelszámolást indítottak, és ezek a mai napig – az eljárás lezárásának időigénye miatt – éreztetik hatásukat.

Az áprilisi cégtrendben jól visszatükröződik a fentiek szerinti két ok. A megszűnések száma már fél éve minden hónapban magasabb, mint az újonnan létrejötteké. Egyrészről a végelszámolásokkal megszűnt cégek magas száma változatlanul jelentős hatással van a cégtrendre. Másrészről a megszűnéseken belül továbbra is a végelszámolással megszűntek a meghatározók, a megszűnt cégek több mint 50 százalékát képviselik.

A jelenleg tapasztalható gazdasági helyzet a vállalkozók nagy részét visszafogottságra kényszeríti, és a cégalapítási kedv is mérsékelt szinten maradt továbbra is. Habár a megszűnések száma nem kiemelkedő, mégis 35 százalékkal kevesebb cég alakult, mint amennyi megszűnt áprilisban. Az elmúlt hónapokban nemcsak szezonálisan, hanem általánosan is alacsonyabb volt a cégalapítási kedv, ami erős visszajelzése a gazdaság állapotának.

Az új eljárásokon belül a felszámolási eljárások 8 hónapja tartó trendje látványos, jelentősen eltér az elmúlt években megszokottaktól. Az idei 4 hónapban már több felszámolási eljárás indult, mint a 2022-es évet megelőző 5 év bármelyik évében. A tavaly indult felszámolási eljárások száma összességében ugyan magasabb, de figyelemfelkeltő az idei 4 hónap együttes értéke, ami közel háromnegyede az előző évinek. A felszámolási eljárások száma még egy darabig ezer felett várható, az előzőekben elmondott hatások miatt.

Az új felszámolási eljárásokon belül az úgynevezett előzm��ny nélküli új eljárások trendjének növekedése lehet aggasztó, ami áprilisban közel 200 céget érintett. Ezek a cégek még nem voltak szem előtt eddig, ezért az ő fizetésképtelenségük most válik ismertté, nem úgy, mint azok, akik már esetleg hónapok vagy évek óta eljárás alatt vannak, és az eljárásuk formája változott csak meg áprilisban – emelte ki Alföldi Csaba.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) áprilisi értéke átlagosan 12 százalék körül mozgott. Vármegyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten–CFI Békés, Veszprém és Nógrád vármegyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye produkálta.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe történelmi csúcsot ért el, majd zuhanórepülésbe kezdett. A BUX eséséhez a vezető részvények is hozzájárultak, egyedül a Mol zárta pluszban a hetet.