Egyre kevesebb cég működik Magyarországon

Egyre kevesebb cég működik Magyarországon

Áprilisban csaknem kétezerrel csökkent a cégek száma Magyarországon márciushoz képest, és hétezerrel kevesebb vállalat működik, mint év elején. A negatív tendencia már négy hónapja tart.

Áprilisban a magyarországi cégtrend ugyan a várakozásnak megfelelően alakult, azonban továbbra is csökkenő mértékű az Opten adatai alapján.

Ugyan 2000-rel kevesebb cég működött áprilisban, mint az előző hónapban és a trend már 4. hónapja tart, ami decemberhez képest 7000 céggel szűkítette a működő cégek számát, de véleményem szerint ennek többsége a múltból fakadó elmaradások pótlása – moratórium – és a KATA változás eredménye. Kétségtelen, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet kihívás elé állítja a gazdaság szereplőit, de tömeges „bedőlés” emiatt a cégtrendben jelenleg nem tapasztalható, de már vannak intő jelek – ismertette Alföldi Csaba, az Opten Kft. céginformációs szakértője.

Legutóbb 2020-ban, a koronavírus-járvány első évében történt olyan átalakulás a cégtrendben, amely önmagában előrevetített egy későbbi időszakot érintő, a megszokottól eltérő trendfordulót. A jelenlegi folyamatokra a legnagyobb hatást a 2021-2022-es évek eseményei gyakorolják, azonban nem elhanyagolható mértékű a napjainkban tapasztalható gazdasági helyzetet hatása sem.

2021-ben a moratórium eredményeként a megszűnések száma az elmúlt öt év legalacsonyabb értéke volt, történelmi mélypontot ért el, amit nem a gazdaság teljesítőképessége határozott meg, mindössze egy időeltolódást eredményezett csak a valós képben. A moratórium 2022 második felében feloldásra került, melynek a megszűnésekben érezhető hatása van a mai napig, a múlt lezárása még mindig tart.

A moratóriumot megfejelte a KATA szabályok változása, és ez a gazdaság szereplőit válaszút elé állította egy jelentős körben. A társas vállalkozások tízezres nagyságrendben végelszámolást indítottak, és ezek a mai napig – az eljárás lezárásának időigénye miatt – éreztetik hatásukat.

Az áprilisi cégtrendben jól visszatükröződik a fentiek szerinti két ok. A megszűnések száma már fél éve minden hónapban magasabb, mint az újonnan létrejötteké. Egyrészről a végelszámolásokkal megszűnt cégek magas száma változatlanul jelentős hatással van a cégtrendre. Másrészről a megszűnéseken belül továbbra is a végelszámolással megszűntek a meghatározók, a megszűnt cégek több mint 50 százalékát képviselik.

A jelenleg tapasztalható gazdasági helyzet a vállalkozók nagy részét visszafogottságra kényszeríti, és a cégalapítási kedv is mérsékelt szinten maradt továbbra is. Habár a megszűnések száma nem kiemelkedő, mégis 35 százalékkal kevesebb cég alakult, mint amennyi megszűnt áprilisban. Az elmúlt hónapokban nemcsak szezonálisan, hanem általánosan is alacsonyabb volt a cégalapítási kedv, ami erős visszajelzése a gazdaság állapotának.

Az új eljárásokon belül a felszámolási eljárások 8 hónapja tartó trendje látványos, jelentősen eltér az elmúlt években megszokottaktól. Az idei 4 hónapban már több felszámolási eljárás indult, mint a 2022-es évet megelőző 5 év bármelyik évében. A tavaly indult felszámolási eljárások száma összességében ugyan magasabb, de figyelemfelkeltő az idei 4 hónap együttes értéke, ami közel háromnegyede az előző évinek. A felszámolási eljárások száma még egy darabig ezer felett várható, az előzőekben elmondott hatások miatt.

Az új felszámolási eljárásokon belül az úgynevezett előzmény nélküli új eljárások trendjének növekedése lehet aggasztó, ami áprilisban közel 200 céget érintett. Ezek a cégek még nem voltak szem előtt eddig, ezért az ő fizetésképtelenségük most válik ismertté, nem úgy, mint azok, akik már esetleg hónapok vagy évek óta eljárás alatt vannak, és az eljárásuk formája változott csak meg áprilisban – emelte ki Alföldi Csaba.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) áprilisi értéke átlagosan 12 százalék körül mozgott. Vármegyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten–CFI Békés, Veszprém és Nógrád vármegyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye produkálta.