Az év harmadik hónapjában is folytatódott a cégek számának csökkenése, márciusban decemberhez képest már csaknem 5000 céggel lett kevesebb a társas vállalkozások száma Magyarországon. Az elmúlt 3 havi cégszámcsökkenés a hazai cégek mintegy 1 százalékát jelentette.
Márciusban 30 százalékkal kevesebb cég alakult a megszűnésekhez viszonyítva, ezzel már 6. hónapja tartó tendencia, hogy kevesebb az újonnan alapított cégek száma, mint amennyi megszűnt. Szezonálisan, az előző évek márciusi értékeihez képest az idén történt a legtöbb megszűnés – 3699 –, ami az elmúlt hat év átlagát 26 százalékkal haladta meg, míg cégalapítás tekintetében kis mértékben, de elmaradt az elmúlt 6 év átlagától.
A megszűnések 70 százaléka végelszámolás volt, ami nem meglepő annak tükrében, hogy a tavalyi KATA változásokat követően magas számban indultak el ilyen típusú eljárások.
Mindenképpen érdemes kiemelni a pozitívumát a végelszámolások megszűnésen belüli magas arányának, hiszen feltételezhetjük az eljárás mögötti indítékot, így nem tartogat meglepetést, és ki kell emelni, hogy a végelszámolással megszüntetett cégek nem hagynak maguk mögött adósságot
– ismertette a trendeket Alföldi Csaba, az Opten céginformációs szakértője.
Márciusban a megindított eljárások száma mintegy 11 ezer volt, ami a cégek több mint 2 százalékát érintette. Ez az eljárás szám magas, jellemzően olyan esetekben volt magasabb az elmúlt öt évben, amikor valamilyen intézkedés eredménye tükröződött vissza (például a moratórium eltörlése, vagy a KATA változás). Az eljárásokat továbbra is a végrehajtási eljárások uralják, arányuk 60 százalék. Az eljárásokon belül a felszámolási eljárások száma, ami m��g kiemelkedő, az elmúlt hat év távlatában megközelítőleg sem található hasonló, mint a márciusi érték (2022).
A felszámolások száma márciusban egy lélektani határt lépett át azzal, hogy meghaladta a 2000-et. Ez négy-ötszöröse az elmúlt évek átlagos felszámolási eljárásainak, akár a koronavírus-járvány előtti időszakot is figyelembe véve. Március már a hetedik olyan egymást követő hónap, amikor a felszámolási eljárások az ezres számot meghaladták.
Az elmúlt időszak felszámolási eljárásai mögött több mint 80 százalékban a kényszertörlésből felszámolási eljárásba átterelt cégek álltak. Jellemző ezekre a cégekre, hogy a 90 százalékuk társasági formája korlátolt felelősségű társaság volt, és közel a 90 százalékuk 2021-es beszámolóval, nagyjából a 80 százalékuk 2020-as beszámolóval, míg a háromnegyedük egyik beszámolóval sem rendelkezett. A kényszertörlési eljárásnak a jogszabályi rendelkezés értelmében alapja lehet a beszámolók hiánya miatti eljárás indítás.
A Pandémia árvái úgy tűnik, azok a cégek, akik jelenleg leginkább megjelennek a felszámolási eljárásokban. A felszámolásokat megelőző eljárásokban a kényszertörlések játszották a főszerepet, aminél a le nem adott beszámolók között erős a korreláció. Javasolt, ha egy céggel kapcsolatban állunk, hogy legalább az elérhető beszámolóit ellenőrizzük, első körben csak annyit, hogy egyáltalán adott-e le
– emelte ki Alföldi Csaba.
Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) márciusi értéke átlagosan 13-14 százalék körül mozgott. Vármegyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten–CFI Zala, Veszprém és Nógrád vármegyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Hajdú-Bihar és Vas vármegye produkálta.
