A mikro-, kis- és középvállalkozások, vagyis a kevesebb mint 250 főt foglalkoztató cégek a fejlett világ gazdaságának szilárd alapját képezik, így a világjárvány utáni újraindulásban és stabilizálódásban, a munkahelyteremtésben és az életszínvonal javításában is kulcsszerepet játszanak. Ezt felismerve a Generali 2021-ben útjára indította EnterPRIZE nevű pályázatát, hogy támogassa az európai KKV-k fejl��dését, illetve a jó gyakorlatok bemutatásával és díjazásával előmozdítsa a fenntarthatóság kultúrájának elterjedését.
Emellett a biztosító megbízásából a Bocconi Egyetem átfogó felmérést készített a kis- és középvállalkozások körében, melynek idei kiadásában már több mint 1000 európai cég közreműködött. Miközben a kutatás eredményeinek egy részét a Generali már most közzétette, az átfogó elemzést és az az alapján készülő fehér könyvet október 26-án Brüsszelben mutatják be, ahol egyúttal az EnterPRIZE 2022-es „fenntarthatósági hőseit” is bejelentik.
Még várat magára a zöld átörés
A felmérés tanulsága szerint az európai KKV-k 26 százaléka nyilatkozott úgy, hogy már átültette a gyakorlatba ESG (Environmental, Social és Governance – környezeti, társadalmi és vállalatirányítási/kockázatkezelő) stratégiáját, amely komoly előrelépést jelent a 2020-ban az Európai Bizottság kutatásában mért 14 százalékhoz képest. Ezzel együtt a megkérdezettek több mint 40 százaléka egyáltalán nem rendelkezik fenntarthatósági tervvel – holott a felmérés eredményei alapján a környezeti és társadalmi felelősségvállalás szempontjait szem előtt tartó vállalkozások ügyfelei elégedettebbek, működésük hatékonyabb, sőt, a piaci részesedésük és vállalti hírnevük is jobban alakul.
Sajnos azonban a Bocconi Egyetem kutatásának magyar résztvevői nem büszkélkedhetnek kiemelkedő eredményekkel: a hazai kkv-k csupán 11 százaléka alkalmazza a gyakorlatban ESG stratégiáját – mellyel messze elmarad a nemzetközi mezőnytől –, 12 százalékuk tervezi a jövőben ennek bevezetését, miközben 42 százalékuk nemcsak, hogy nem rendelkezik ilyennel, de szándékában sincs komolyan foglalkozni a kérdéssel.
Így teljesítenek a magyarok a nemzetközi terepen
A 2021-es első EnterPRIZE pályázatra 7 országból összesen több mint 6000 kkv jelentkezett. Az indulók három kategóriában, munkavállalói jólét, környezetvédelem és mikrokörnyezetek iránti felelősségvállalás területén mérethették meg magukat, a nemzeti kategóriagyőztesek közül pedig a szakmai zsűri és a Generali munkatársai választották ki az egész európai közösség számára példaértékű fenntarthatósági gyakorlatokat megvalósító kis- és középvállalkozásokat, vagyis a kontinens „fenntarthatósági hőseit”.
A kezdeményezés a hazai cégek fantáziáját is megmozgatta, hiszen összesen 81 pályázatot nyújtottak be a magyar indulók, a hidegen sajtolt olajokat és egyéb termékeket „zero waste” módon előállító Grapoila pedig a 7 nemzetközi „hős” közé is bekerült. Idén pedig még a tavalyinál is nagyobb sikert tudhat maga mögött az EnterPrize Magyarországon: ezúttal 127 hazai vállalkozás nyújtotta be pályázatát 3 kategóriában. Munkavállalói jólét kategóriában a Halas Tűzvédelem Kft. lett a győztes; a mikrokörnyezet iránti felelősségvállalás kategóriában a Csákányi Kenyér Bt. nyerte el a 3 millió forintos támogatást; a Manual Divat Kft. pedig a környezetvédelem témakörében benyújtott pályázatával aratott győzelmet. A KKV EnterPRIZE Nemzetközi Tudományos Bizottságának értékelése alapján a Magyarország Fenntarthatósági Hőse címet ez utóbbi vállalkozás nyerte el, így október végén ők képviselik majd hazánkat a brüsszeli díjátadón.
Idén már 9 európai ország – Ausztria, Horvátország, Csehország, Franciaország, Németország, Magyarország, Olaszország, Portugália és Spanyolország – kis- és középvállalkozásai pályázhattak az elismerésért és az anyagi támogatásért, október 26-án pedig kiderül, hogy 2022-ben mely kkv-k érdemlik ki az abszolút győzelmet az európai grémium előtt. Az eseményen egyúttal bemutatják a Bocconi Egyetem felmérésén alapuló fehér könyvet is, mely feltérképezi a vállalkozások fenntartható üzleti gyakorlatainak jelenét és kihívásait, valamint javaslatokat fogalmaz meg az európai irányelvek alkotói és a finanszírozók számára – vagyis egy újabb lépéssel visz minket közelebb egy fenntarthatóbb jövőhöz.
