Nagyobb fürdőszobát szeretne a magyarok többsége

Nagyobb fürdőszobát szeretne a magyarok többsége

Minden második lakásfelújítás érintette a fürdőszobát az elmúlt egy évben, és a tervezett felújítások zöme is ehhez a helyiséghez kapcsolódik. Utóbbiakat az otthonfelújítási programok is ösztönzik.

Az elmúlt három év alatt felértékelődött a fürdőszoba jelentősége: a tisztálkodás mellett a feltöltődés fontos helyszínévé vált, ahol akár másfél órát is eltöltünk egy alkalommal. A megkérdezettek több mint fele itt szokta felfrissíteni magát, egynegyedük pedig szellemi feltöltődére, énidőre, megszépülésre is használja a lakásnak e terét – mutatott rá a Strohm Teka megbízásából készített Fürdőszoba Körkép országos reprezentatív kutatás.

A pandémiával járó tartós otthonlét csak még jobban ráerősített arra a trendre, hogy a fürdőszobára egyfajta szentélyként tekintsünk, ahová visszavonulhatunk, ha csöndre és feltöltődésre vágyunk. Azzal, hogy megnőtt az otthoni munka gyakorisága, minden ötödik ember életében nagyobb szerepet kapott a szieszta, és több lehetőségük adódott kihasználni a lakásukat, így a fürdőszobát is. A 20-29 éves korosztály tagjai a többi vizsgált korcsoporthoz képest nagyobb szerepet tulajdonítanak a fürdőszobának, és jobban ki is használják annak tisztálkodáson túli funkcióit.

Minden második felújítási terv érinti a fürdőszobát

Mindez a lakásfelújítási adatokon is visszatükröződni látszik: minden tizedik megkérdezett tartott teljes felújítást az elmúlt évben, és minden ötödik tervezi még ugyanezt a közeljövőben. A részleges felújításokat tekintve a legtöbben a konyhát és a fürdőszobát korszerűsítették, mindent egybevetve pedig közel minden második felújítás (48 százalék) érintette a fürdőszobát. Az utóbbiban elvégzett munkák között a festés (63 százalék) a legjellemzőbb, de szorosan követi ezt a burkolás (58 százalék), a mosdókagyló (56 százalék) és a szerelvények (55 százalék) cseréje, beépítése is. A jövőbeli terveket illetően közel azonos százalékban van igény a szerelvények és a fürdőkád lecserélésére (62-61 százalék), de sokan vágynak új mosdókagylóra (50 százalék) és fürdőszobabútorra (44 százalék) is.

A fürdőszoba felújításával, átalakításával kapcsolatos beszerzéseknél a termékek tartóssága (76 százalék) és a megfelelő ár-érték arány (70 százalék) a legfontosabb szempontok. Ezt követi az energiatakarékosság figyelembevétele, ami a válaszadók 53 százalékánál alapkövetelmény. A dizájnt a megkérdezettek 38 százaléka tette a nagyon fontos kalapba, elsősorban a 30-39 évesek és az 50 év felettiek.

Noha a fürdőszobafelújítások zöme praktikus okokra vezethető vissza, egyre fontosabb szempont a stílus és a trendek is – emelte ki Deli Viktória, a Strohm Teka magyarországi marketingigazgatója, aki szerint az energiaárak elszabadulása miatt a felújítók várhatóan az energiatakarékosságra is jóval nagyobb hangsúlyt fektetnek, mint korábban. Ugyanakkor az egyedi jellemvonások is dominálnak: a kutatásra válaszadók közül minden ötödik ember ügyel arra, hogy a helyiség tükrözze a lakástulajdonos személyiségét.

Így alakulnk a fürdőszobatervek

Ehhez pedig egyre nagyobb szerephez jut a személyes tanácsadás. „Bár az internetes oldalak segítenek a tervezgetésben, az érintettek 83 százaléka élőben is ránézett az adott termékre a döntés meghozatala előtt, és végül a vásárlást is 60 százalékuk intézte ezen a módon” – mondja Deli Viktória. A szakember úgy véli, a reneszánszukat élő bemutatótermek válnak az inspiráció tökéletes helyszínévé, ahol nem csupán testközelből tekinthetjük meg a legújabb trendeket, hanem személyre szabottan kapunk tanácsokat a fürdőszoba megtervezéséhez, a felszerelések kiválasztásához és ebben szeretnének segítséget nyújtani a Strohm Teka bemutatótermében.

Egy átlagos magyar fürdőszoba jellemző felszereltsége egy szimpla mosdókagylóból és egy hagyományos fürdőkádból áll, ami nem mindig elégíti ki a tulajdonosok igényeit: a megkérdezettek átlagosan 4 négyzetméterrel nagyobb fürdőszobára vágynak. Tervek szintjén a kád cseréje a legjellemzőbb: a legtöbben zuhanykabint, sarokkádat vagy hidromasszázs-kádat építenének be.

A borítókép forrása: Pixabay
Hirdetés

Átvenné a Budapesten bezáró posták többségét a világ egyik legnagyobb független postai és üzleti szolgáltatási hálózata. A Mail Boxes Etc. szerint ez jó lehetőség lehet mindkét vállalat számára a piaci pozíciójuk erősítésére, miközben az érintett hivatalok közszolgálati státusza továbbra is biztosított lenne.

Magyarországon évente 8-10 ezer embert diagnosztizálnak tüdőrákkal. A tüdődaganatoknál az egyik fő kezelési lehetőséget a kemoterápia jelenti, azonban eddig nem volt arra módszer, hogy megállapítsák, az egyes betegeknek melyik szer a leghatékonyabb. Mostanáig.

Az utasok visszatérésével párhuzamosan fokozatosan bővül a Budapest Airport hosszú távú járathálózata is; Dél-Korea nemzeti légitársasága, a Korean Air a téli menetrendben heti két közvetlen járatot indít Budapest és Szöul között.