Nemcsak a katás vállalkozók, hanem az általuk megbízott könyvelők és könyvelőirodák életét is alapjaiban forgatja fel a kata törvény parlament által elfogadott módosítása. A Billingo online számlázó által közel ezer fő könyvelő bevonásával készített közvélemény-kutatásban a válaszadók olyan aggodalmaikról számoltak be, mint hogy „nincs általános megoldás, mindenkivel mindent át kell beszélni”, hogy „rövid a határidő az átállásra” vagy hogy „el kell fogadtatni az ügyféllel a többletadózást”.
A felmérés szerint a megkérdezett könyvelők 98 százaléka könyvel katásokat és mindössze 2 százalék mondta azt, hogy nincs katás ügyfele. Így jóformán mindenkinek lesz feladata. Érdekesség, hogy a válaszadók több mint fele nem könyvel átalányadós ügyfeleket jelenleg, és csak minden tízedik felelt úgy, hogy több ilyen adózási formát választó ügyfele is van. Volt több olyan válaszadó is, akiknek éppen az jelenti a legnagyobb kihívást a saját elmondásuk szerint, hogy felkészüljenek átalányadózásból, mert eddig egyáltalán nem volt ilyen ügyfelük
– foglalta össze a felmérést Sárospataki Albert, a Billingo vezérigazgatója.
A törvénymódosítás könyvelőkre gyakorolt hatását jelzi az is, hogy a katás ügyfeleik kapcsán eddig a megkérdezettek majdnem fele egy órát vagy annál kevesebbet foglalkozott a könyveléssel. Míg arra a kérdésre, mire számítanak, mennyivel több idő lesz átlagosan lekönyvelni egy katából az átalányadóra áttérő ügyfelet havi szinten, mint egy katás ügyfelet, a legtöbben 1-2 (31,77 százalék) vagy 2-3 órát (27,44 százalék) jelöltek meg válaszként.
Az idő pedig az átmenet alatt is az egyik legkomolyabb gond. A szabadszavas kérdéseknél rengetegen jegyezték fel, hogy számukra a legnagyobb fejfájást a rövid határidő és a gyors alkalmazkodás okozza. Valaki arról számolt be, „minden ügyféllel egyedileg kell foglalkozni és kitalálni a legjobb adózási formát, miközben nyaralnék és vizsgára készülök”, egy másik könyvelő „az információ hiányára” panaszkodott az átállással kapcsolatban, egy harmadik pedig a „pszichológiai teher elviselését” emelte ki nehézségként.
Már nem igaz, hogy a katásnak nem kell könyvelő
Sárospataki Albert a szakértő könyvelőkkel folytatott kerekasztal-beszélgetésen is rámutatott, valós veszély, hogy sok könyvelő egyáltalán nem fog átalányadósokat vállalni.
Azok közül pedig, akik erre a kérdésre igennel feleltek, mindössze minden harmadik mondta csak azt, hogy több ilyen adózási formát választó vállalkozót is könyvelne, a többiek csak párat
– emelte ki Sárospataki.
Árulkodó továbbá az is, hogy a könyvelők több mint felének nincs már szabad kapacitása új ügyfeleket vállalni a meglévőkön kívül, és mindössze alig 8 százalék érzi úgy, hogy akár több mint 10 új ügyfélnek is tudna maradéktalanul könyvelni.
Ami a költségeket illeti, 48,24 százalék 5 és 10 ezer forint közötti áremeléssel tervez a katából kilépő és tevékenységüket átalányadózásban folytató ügyfelei kapcsán, 28,94 százalék pedig 10 és 15 ezer forint közé tette ezt az összeget. Mint azt egyikük írta, megoldandó probléma számára, hogy „amint megszületett az ügyfél döntése arról, hogyan tovább, meg kell győződnöm róla, hogy érti-e, nekem miért lesz többletmunkám, miért fogok árat emelni”, valaki pedig fontosnak tartja, hogy „kiverjék a katásnak nem kell könyvelő mentalitást a fejekből”.
Összességében elmondható, hogy borús hangulatban látják a jelenlegi helyzetet a könyvelők, legfőként azért, mert jóval több munkájuk lett, ami jelentős hatással lesz a további életükre is.
