Újra felpörgetheti a lakásfelújítást a rezsiszabályok szigorítása

Újra felpörgetheti a lakásfelújítást a rezsiszabályok szigorítása

A harmadik negyedév elején a lakosság lakásfelújítási és -korszerűsítési tervei kissé visszaestek az előző negyedévhez viszonyítva, de a korábbiakhoz képest így is erőteljesebbek.

A GKI negyedévente szervez felmérést a lakosság lakás-felújítási és korszerűsítési terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezése céljából. A felmérés 2020 januárjától a Masterplast Nyrt. támogatásával készül. A 2022. júliusi lakossági minta 1000 fős, nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív.

A lakásukra nagyobb összeget költeni kívánó háztartások számában 2018 elejétől az idei első negyedévig egyértelmű emelkedő tendencia volt érzékelhető. Ezt a folyamatot a kormányzati támogatások és a kedvezményes hitelkonstrukciók is támogatták. Ugyanakkor az idei második és harmadik negyedévi felmérés eredményei is a lakásfelújítási és -korszerűsítési szándékok némi csökkenésére utaltak.

A 2022. júliusi megkérdezés adatai szerint a háztartások 4 százaléka biztosan nagyobb összeget kíván költeni a következő egy évben lakóingatlanára, míg 15,7 százalékuk valószínűleg teszi ugyanezt.

Ha e tervek mind megvalósulnak, akkor – a felmérési eredményeket a teljes magyarországi népességre vetítve - közel 800 ezer lakáson végezhetnek el kisebb-nagyobb munkálatokat a következő egy évben. Ez a szám az egy évvel ezelőttinél 100 ezerrel magasabb, tehát éves összevetésben a felújítási tervek erősödtek. Mivel a felmérés a rezsiszabályok változását bejelentő kormányzati közlés előtt készült, valószínű, hogy elsősorban az energia-hatékonyságot növelő akciók iránt a közeljövőben erősen nőhet az érdeklődés.

Ahogy korábban, úgy most is a családi házak lakói körében a legerőteljesebb felújítási-korszerűsítési szándék. A társasházi lakások lakói némileg visszafogottabb terveket fogalmaztak meg. A kisebb településeken, azaz a kisvárosokban és a községekben élők e téren jóval aktívabbak (mintegy harmaduk tervez felújtást), mint a nagyvárosokban lakók (itt csak alig minden hatodik háztartás gondol erre).

Az egyes generációk k��zül a legfiatalabbak (azaz a 31 év alatti háztartásfővel rendelkező) családok bizonyultak a legaktívabb tervezőnek (körükben csaknem 40 százalék a felújtást tervezők aránya). Az idősebb generációk, a háztartásfő életkorának előrehaladásával párhuzamosan egyre szerényebb kilátásokat jeleztek.

A lakásfelújítást vagy korszerűsítést fontolgató családok csaknem fele, 47 százaléka az Otthonfelújítási program által biztosított állami támogatást is igénybe venné. (Erre a jelenleg hatályos szabályozás szerint idén év végig van lehetőségük.) Kiemelkedőan magas arányú a támogatás reménybeli igénybevétele a községekben élők (68 százalék) és a 31 év alatti fiatalok esetében (66 százalék). Az állami forrásra számítók átlagosan 2,2 millió forint összegű támogatást vennének fel – a szükséges önerővel együtt így összesen 4,4 millió forint állhat rendelkezésükre.

A legnépszerűbb cél a fürdőszoba-felújítás, ez iránt 30 százalék érdeklődött. Sokan szeretnék a belső terek felújítását, és a fűtési rendszer korszerűsítését elvégeztetni (ezek említési gyakorisága 27-27 százalék). A külső nyílászárók cseréjét minden ötödik, hőszigetelési munkálatok elvégzését, illetve napkollektor vagy napelemes rendszer kiépítését minden hatodik válaszadó tervezi.

Egy év alatt 17 százalékkal drágult a garázsok átlagára Magyarországon, ezzel elérve a 9 millió forintot. Bérelni sem feltétlenül olcsó, a drágább fedett autóbeállók áráért akár már egy garzont is lehetne bérelni.

A Budapesti Értéktőzsde idén is folytatta a hagyományt, és ismét összegyűjtött ötven magyar sikertörténetet. A sorozatban kilencedik kiadvánnyal immár 450 cégre nőtt a BÉT50-esek klubja.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe ismét felülteljesítő volt a héten. A BUX csütörtöki a történelmi csúcsát is megdöntötte. A vezető részvények felemás eredményeket értek el.