Elkészült a magyar kenyérkörkép, kiderült mik a kedvenceink

Elkészült a magyar kenyérkörkép, kiderült mik a kedvenceink

Tízből hat magyar naponta vásárol kenyeret, és egy átlagos háztartásnak 1,6 kilogramm a heti kenyérfogyasztása – derült ki a JÓkenyér megbízásából készült, a 18-65 éves magyar lakosságot reprezentáló országos online kutatásból.

A fogyasztói szokásokat vizsgáló felmérés rámutatott: miközben egyre nagyobb kereslet mutatkozik az adalékmentes, kovászos és rozsos kenyerekre, a magyar vásárlók többségének még mindig a hagyományos fehér és félbarna vekni kerül leggyakrabban a kosarába.

A kutatásban résztvevők 64 százaléka naponta vagy akár egy nap többször is eszik kenyeret, egy átlagos háztartásban pedig körülbelül 1,6 kiló fogy el egy héten. Bár a pandémia alatt sokan kaptak kedvet az otthoni kenyérsütéshez, a felmérés szerint a többség (65 százalék) még mindig boltból veszi a kenyeret, és akik házi kenyeret készítenek (31 százalék), azok is inkább csak alkalmanként teszik azt. A csomagolás fajtája nem befolyásolja a kenyérválasztást: ugyanannyian vesznek előre csomagolt, szeletelt terméket, mint csomagolásmenteset.

Ragaszkodók vagyunk, ha kedvenc termékünkről van szó: a megkérdezettek közel egynegyede mindig ugyanazt a megszokott kenyeret vásárolja, minden második pedig csak alkalmanként tér el a szokásos választásától. A magyar kenyérvásárlók 28 százaléka fehér kenyérre, míg 22 százaléka barna kenyérre esküszik, majd ezt követi a teljes kiőrlésű (12 százalék), a magvas (6 százalék) és a rozskenyér (5 százalék). A megkérdezettek 6 százaléka külön odafigyel rá, hogy kovászos kenyeret vegyen.

Ha péksüteményekről van szó, egyértelműen a fehérliszt felé billen a mérleg: a válaszadók 80 százaléka csak és kizárólag ebből készült pogácsát és kakaós csigát szokott venni. Teljes kiőrlésű kenyeret csak a lakosság 12 százaléka fogyaszt rendszeresen, ami érdekes adat annak fényében, hogy a válaszadók több mint felének épp ez utóbbi jelenti az egészséges kenyeret.

Az életmódra gyakorolt pozitív hatás tekintetében említették még a rozsból készült (34 százalék) és a magvas (29 százalék) változatot, a kovászos és az adalékmentes jelleg pedig minden ötödik ember fejében kapcsolódik össze az egészséggel. A válaszadók túlnyomó többsége pontosan tudja, hogy milyen előnyei vannak az adalékmentességnek: legtöbben (67 százalék) egészségesebbnek tartják az ilyen kenyereket, minden második ember pedig a természetes alapanyagokat köti ehhez a szóhoz.

A JÓkenyérnél a kezdetek óta úgy gondoljuk, hogy a kiváló alapanyag meghatározza a kenyér minőségét. Huszonhét éve mutatkoztunk be először nagy szakértelemmel készített, egészségtudatos táplálkozásba illő kenyereinkkel, melyeket 100 százalékban természetes alapanyagokból, adalékmentesen állítunk elő. Tradicionális receptjeink a méltán híres német kenyérkultúrából merítenek, és a mai napig azzal a kovásszal készülnek, amit annak idején a férjemmel Baden Badenből hoztunk haza – mutatta be a cég filozófiáját Ludwig Klára, a márka tulajdonosa és pékmestere.

A kenyérválasztásunkat életkorunk és társadalmi helyzetünk is befolyásolhatja: például minél fiatalabb valaki, annál nagyobb eséllyel vásárol leggyakrabban rozskenyeret. A magasabb végzettségűekre jellemzőbb, hogy teljes kiőrlésű vagy kovászos kenyeret vesznek, a fehér kenyér népszerűsége pedig fordítottan arányos a település nagyságával. Utóbbiról az is elmondható, hogy Közép-Magyarországon a legkevésbé, míg Kelet-Magyarországon a legkelendőbb típus. 

A Budapesti Értéktőzsde minimális erősödéssel fejezte be a hetet, ezzel újabb történelmi csúcsot döntött. A vezető részvények a Magyar Telekom kivételével zöldben zárták a kereskedést.