Hároméves csúcsot ostromol a GKI konjunktúraindexe

Hároméves csúcsot ostromol a GKI konjunktúraindexe

A GKI konjunktúraindexe áprilisban 2019 tavaszi, vagyis jóval koronavírus-járvány miatti válság előtti szintjére ugrott. Ezt a szintet a válság óta csak egyetlen hónapban, 2021 októberében sikerült megközelítenie.

A GKI Gazdaságkutató által végzett felmérés szerint minden ágazat és a fogyasztók várakozása is jelentősen javult. Áprilisban az Ukrajna elleni orosz támadást követő aggodalmakra már szinte csak a magyar gazdaság jövőjével kapcsolatos, csökkenő, de még mindig nagy pesszimizmus emlékeztet.

Az üzleti szektorban leginkább a szolgáltató, legkevésbé a kereskedelmi cégek várakozása javult. Bár az ipari bizalmi index áprilisban még nem érte el a januári szintjét, úgy tűnik, hogy a szomszédban folyó háború a cégek szerint sem az elmúlt időszakban nem okozott megrázkódtatást, sem a kilátásokat nem rontotta. A termelési kilátások és a rendelésállományok – ezen belül az export – megítélése jobb lett a márciusinál, a készleteké viszont rosszabb.

Az építőipari termelők hangulata több hónapos visszafogottság után áprilisban érdemben javult, a bizalmi index héthavi csúcsára jutott. Az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség alig, a rendelésállományok értékelése viszont érezhetően javult. A kereskedelmi várakozások idén kis lépésekben, de szinte folyamatosan javulnak. A szolgáltatói bizalmi index áprilisban ledolgozta a koronavírus járvány és az Ukrajna elleni orosz agresszió okozta visszaeséseket, és 2019 eleji szintjére emelkedett. Az általános üzletmenet és a várható forgalom megítélése is jelentősen javult.

Áprilisban az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandósága minden ágazatban jelentősen javult, utoljára 2019 elején volt ilyen kedvező. A legerősebb létszámbővítési szándék az iparban és a szolgáltató cégeknél tapasztalható, de minden ágazatban érezhetően több a bővítést, mint a csökkentést tervező cég. A lakosság munkanélküliségtől való félelme két hónapos erősödés után látványosan csökkent. A cégek áremelési törekvése jelentősen tovább fokozódott, mintegy kétharmaduk, de a kereskedelemben több mint háromnegyedük készül erre. Az építőipari cégek áremelési törekvése az elmúlt negyedszázadban még sohasem volt ilyen erőteljes.

A fogyasztók inflációs várakozása viszont a márciusi markáns erősödés után áprilisban kissé gyengült. A magyar gazdaság jövőbeli helyzetét a vállalatok áprilisban is nagyon pesszimistán látták, de ennek mértéke a márciusi hatalmas zuhanást követően érezhetően csökkent. Az építőiparban azonban még nőtt is az ország jövőjével kapcsolatos aggodalom. A lakosság véleménye e tekintetben is látványosan javult.

A GKI fogyasztói bizalmi index áprilisi jelentős emelkedése következtében a tavaly őszi-téli szintje közelében áll. A lakosság saját pénzügyi helyzetét a márciusinál sokkal jobbnak, de a februárinál rosszabbnak érezte. A saját jövőbeli megtakarítási képesség megítélése viszont a februári, mindenkori rekordhoz képest márciusban és áprilisban is gyengült. A lakosság a nagy értékű tartós fogyasztási cikkeknek mind a jelenre, mind a következő egy évre vonatkozó vásárlási lehetőségét javulónak érzékelte márciushoz képest.

Egy friss kutatás a digitalizáció szerepét vizsgálták a fenntarthatósági célok elérésében. E szerint a cégek többsége adathiánnyal szembesül, és ha rendelkezésre is áll az adat, nem tudnak mit kezdeni vele. A mesterséges intelligencia használatától ezen a téren is sokat várnak.

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe történelmi csúcsot ért el, majd zuhanórepülésbe kezdett. A BUX eséséhez a vezető részvények is hozzájárultak, egyedül a Mol zárta pluszban a hetet.