A világjárvány következtében a világgazdaságnak a II. világháború vége óta a legsúlyosabb lassulással kellett szembenéznie, azonban a közép- és kelet-európai biztosítási szektor viszonylag könnyen megúszta a COVID-19 válságot – derül ki a Deloitte CEE Insurance M&A Study tanulmányából.
Bár mind az életbiztosítási, mind a nem-életbiztosítási szegmens csökkent, a visszaesés mértéke nem volt azonos. A nem-életbiztosítási ágazat ellenállóbbnak bizonyult, mindössze 2,8 százalékkal csökkent, részben az értékesítési és a működési folyamatok digitalizáltságának köszönhetően. Az életbiztosítási üzletágban nagyobb volt a visszaesés (6,5 százalék), mivel a világjárvány és a gazdasági válság körüli bizonytalanság következtében az emberek inkább kerülték a hosszú távú pénzügyi elköteleződést, valamint a befektetési egységekhez kötött termékekkel kapcsolatos szabályozási változások is az új értékesítés csökkenését eredményezték. Továbbá a digitalizáció közvetlen előnyei kevésbé voltak relevánsak az életbiztosítási termékek esetében. A volumencsökkenéshez a legnagyobb mértékben Lengyelország (-1 246 millió euró, -8,3 százalék), Csehország (-130 millió euró, -2,0 százalék) és Magyarország (-123 millió euró, -3,5 százalék) járult hozzá.
„A legtöbb ország által a világjárvány csúcsidőszakában bevezetett korlátozások az élet számos területén változtatták meg az emberek viselkedését, amely alacsonyabb közúti forgalomban, kevesebb utazásban és általában egy alacsonyabb gazdasági aktivitásban nyilvánult meg, és vezetett ennek következtében a kárkifizetések volumenének és értékének csökkenéséhez. Így a javuló kárhányadok a nem-életbiztosítási üzletágakban, különösen a gépjármű-üzletágban, némi váratlan extra nyereséget eredményeztek” – magyarázta Dr. Vajda Zsolt, a Deloitte Pénzügyi Tanácsadás üzletágának igazgatója.
A biztosítási penetráció (GWP a GDP-hez viszonyított aránya), amely az ágazat fejlődésének általános mérőszámaként használható, enyhén nőtt, a GDP 2,4 százalékára. Ez a tendencia arra enged következtetni, hogy a közép- és kelet-európai országok nominális GDP-je nagyobb mértékben esett vissza, mint a biztosítási piac, ami azt is mutatja, hogy a biztosítási ágazatot kevésbé érintette a COVID-19 világjárvány, mint magát a teljes gazdaságot. Ez látható a 2021-re vonatkozó legfrissebb rendelkezésre álló piaci adatokból is, amelyek azt jelzik, hogy a biztosítási ágazat gyorsabb ütemben látszik talpra állni, mint maga a világgazdaság.
Változások a TOP10-ben
A 10 legnagyobb életbiztosító regionálisan ugyanaz maradt, mint 2019-ben, a rangsorban azonban változás történt: az NN a harmadik, míg az Uniqua a nyolcadik helyet szerezte meg, helyet cserélve a Generalival, illetve a Metlife-fal. A 10 legnagyobb életbiztosító 2020-ban összesen 8 863 millió eurós GWP-vel rendelkezett, ami a teljes közép-kelet-európai életbiztosítási piac 76,2 százalékát tette ki. Az életbiztosítási üzletág általános trendjével összhangban a 2020-as díjbevételek a top 10-ben szereplő életbiztosító többsége esetében csökkentek, csak az NN és az Uniqa tudott növekedést felmutatni 2019-hez képest.
A régió 10 legjobb nem-életbiztosítási szereplője közé 2020-ban a 10. helyen egy új szereplő került be, a helyi Vivendi International befektetési cég tulajdonában lévő City Insurance. A vállalat a közép-kelet-európai régióból csak Romániában van jelen, ahol piacvezetőnek számított a nem-életbiztosítási szegmensben. Éppen ezért a társaság engedélyének felfüggesztése 2021 őszén, és az ellene indított csődeljárás régiós szinten is nagy visszhangot keltett.
A top 10-ben szereplő cégcsoportok közül a VIG az egyetlen, amely mind a 15 közép- és kelet-európai országban jelen van a nem-élet üzletágban.
Befejezett tranzakciók
A lezárt tranzakciók száma 2020-ban 15 volt, amely még nem is tartalmaz olyan folyamatban lévő jelentős tranzakciókat, mint az Aegon és az AXA kivonulása a régióból. A tanulmány szeptemberi zárásáig 2021-ben csak 5 deal zárult le, ugyanakkor vannak olyan tranzakciók, amelyeket már bejelentettek, de még nem zártak le.
A 2021. évi alacsonyabb aktivitás természetes következménye az előző évi mega-tranzakcióknak, melyek során a nagy globális szereplők, mint az Aegon és az AXA befejezték kivonulásukat a régióból, míg az olyan régiós konszolidátoroknak, mint a VIG vagy az Uniqa, ezzel párhuzamosan arra kellett összpontosítaniuk erőforrásaikat, hogy sikeresen lezárják ezeket a mérföldkőnek számító ügyleteket a vételi oldalon, mielőtt új célpontok felé fordíthatták volna figyelmüket
– ismertette Pámer Balázs, a Deloitte Pénzügyi Tanácsadás üzletágának igazgatóhelyettese.
Számos országban a kisebb piaci részesedéssel rendelkező biztosítók jelentős száma arra utal, hogy a régióban további konszolidációra van lehetőség, különösen azon szereplők esetében, amelyek kis méretükből fakadóan az adott piacokon nem tudnak méretgazdaságossági költségelőnyöket elérni.
A Vienna Insurance Group (VIG) a tranzakciók számát tekintve továbbra is a legaktívabb vevő a régióban. A 2019-ben lezárt tranzakciókat követően a csoport 2020-ban megállapodott a holland Aegon biztosítócsoport közép- és kelet-európai tevékenységének megvásárlásáról, beleértve az élet-, nem-élet-, nyugdíj- és vagyonkezelési üzletágakat Lengyelországban, Magyarországon, Romániában és Törökországban.
A teljes tranzakció értéke az összes egységre vonatkozóan 830 millió eurót tett ki. A teljes tranzakció lezárása a magyar Belügyminisztérium azon döntése miatt váratott magára, amely blokkolta az Aegon magyarországi üzletágának felvásárlását. A VIG 2021 végén jelentette be, hogy megállapodott a magyar kormánnyal, így a közeljövőben elhárulhat az akadály a tranzakció zárás elől. A VIG hosszútávú stratégiai célja, hogy piacvezetővé váljon a teljes közép-kelet-európai régióban és a legnagyobb piacokon egyaránt, ami reális célnak tűnik, ha a vállalatnak sikerül lezárnia az Aegon-ügyletet.
A szektor előtt álló kihívások
ESG
Regionális szinten a következő évek legnagyobb szabályozási változása kétségtelenül az IFRS 17, a biztosítási szerződéseket szabályozó nemzetközi számviteli standard bevezetése. Emellett biztosítási szektor számára az ESG jelentéstételi keretrendszer bevezetésével a következő jelentős kihívás, a fenntarthatóság is megjelent, ami különösen nagy feladat lehet abban a régióban, ahol zöld átalakulás az energetikában még épphogy csak elkezdődött
– fejtette ki Hauer Judit, a Deloitte Aktuárius és Biztosítási Megoldások területének igazgatója.
Fenntarthatósági jelentéseikben a biztosítótársaságoknak nyilatkozniuk kell elkötelezettségükről és erőfeszítéseikről, amelyekkel hozzájárulnak egy fenntarthatóbb gazdaság és társadalom megvalósításához. Az ESG-tényezők jelentősége jövőbeni M&A ügyletekben is várhatóan emelkedik, ahogy az éghajlati kockázatoknak való kitettség, a fenntarthatóság és a karbonsemlegesség egyre fontosabbá válnak a potenciális befektetők számára.
Emelkedett inflációs környezet
Egy másik újdonság, amely régóta nem volt tapasztalható a régióban, az emelkedett inflációs környezet, amely mind a kárráfordításokat, mind a működési költségeket kedvezőtlenül érinti, melyet csak kisebb mértékben ellensúlyoz a befektetési eredményekre gyakorolt pozitív hatása. Egy tartósan magas inflációs környezet komoly akadályt jelenthet a biztosítók számára eredményük növelésében
– emelte ki Hauer Judit.
A növekvő infláció kedvezőtlen hatással van a biztosítási ágazatra, mivel nemcsak a kárráfordításokat növeli, hanem kiszámíthatatlanná és változékonnyá teszi kárigények mértékét, és általában véve rontja a lebonyolítási eredményt és a tartalékszinteket. A biztosítótársaságok számára a kulcskérdés a megemelkedett inflációs környezetben az, hogy képesek-e tartani a lépést a növekvő inflációval és a volatilis kártrendekkel az árazásukban, illetve a tartalékolásukban.
Digitalizáció
A járványhelyzet generálta új ügyféligények, illetve a hibrid működésre való átállás felgyorsította a szektorban a folyamatban lévő digitalizációs projekteket. Kényelmi digitális szolgáltatások bevezetésével, mint az e-aláírással hitelesített dokumentumok befogadása vagy a videókonferencián keresztül történő ügyfélazonosítás, lehetővé vált az ügyfelek számára, hogy akár személyes kontaktus nélkül tudjanak szerződni a kiválasztott biztosítási termékre.
A digitalizáció az ágazatban várhatóan tovább folytatódik, és az iparági szereplők várakozásai alapján középtávon előtérbe kerülnek olyan technológiai újítások mint a mesterséges intelligencia, az adat-elemzés és modellezés vagy a felhő-alapú rendszerek használata. Nem kérdés, hogy a biztosítók stratégiájában az ügyfélcentrikusság növelésében kiemelt szerepe lesz a digitális megoldásoknak és advanced data analytics használatának. A siker kulcsa ugyanakkor az lehet, hogy ki tudja ezeket a megoldásokat a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban bevezetni, lehetővé téve az alkalmazkodást a gyorsan változó környezethez.
Munkaerőpiaci kihívások
A technológiai trendek, a big data megoldások és általában a digitalizáció előtérbe kerülésével elengedhetetlen a biztosítók számára az olyan munkaerő, amely rendelkezik az ezek fejlesztéséhez és működtetéséhez szükséges kompetenciával. Ez jelentős kihívást jelent a biztosítók számára, mert a tehetségek megszerzéséért nemcsak a versenytársakkal, hanem az IT-szektor szereplőivel is meg kell küzdeni, legyen az egy globális tech óriás vagy egy kis helyi startup. A fiatal, digitális megoldásokra fogékony munkaerő bevonzása megoldást jelenthetne a biztosítási szakma elöregedésére is.
