Mégsem megtévesztő a Facebook?

Mégsem megtévesztő a Facebook?

A Kúria nemrégiben nyilvánosságra hozott ítéletében pontot tett annak a vitának a végére, hogy a Facebook magát ingyenesnek hirdető gyakorlata jogsértő-e. A taláros testület korábban közzétett döntése ugyanis hatályában fenntartotta a Fővárosi Törvényszék azon ítéletét, amely megsemmisítette a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2019 decemberében hozott, jogsértést megállapító és 1,2 milliárd forintos bírságot kiszabó határozatát.

Az ügy előzménye az volt, hogy a GVH 2016 októberében versenyfelügyeleti eljárást indított a Facebook Ireland Ltd-vel szemben, mivel a Facebook a nyitóoldalán és súgóközpontjában 2010-től kezdve olyan állításokat tett közzé, amelyek ingyenesként hirdették a közösségi portál szolgáltatásait.

A Facebook úgynevezett zéró áras üzleti modelljének lényege az, hogy a portál használatáért nem kell fizetni, azonban a felhasználók érdeklődéséről, viselkedéséről, vásárlási szokásairól részletes adatokat gyűjtenek. A Facebook ezen adatok birtokában célzott reklámozási lehetőséget értékesít üzleti ügyfelei részére, a reklámokat pedig a posztok között elhelyezve juttatja el a fogyasztókhoz. A GVH azt vizsgálta, hogy ebben az üzleti modellben az ingyenességre vonatkozó állítások megtévesztik-e a fogyasztókat arra tekintettel, hogy bár a fogyasztók valóban nem fizetnek pénzbeli ellenértéket a portál szolgáltatásaiért, azonban adataikat átadják és pénzben kifejezhető hasznot hoznak a platformnak.

A GVH az eljárást lezáró határozatában jogsértőnek találta a Facebook gyakorlatát. A hatóság abból indult ki, hogy a fogyasztók az ügyleti döntéseik meghozatalakor (tehát akkor, amikor például a platformra belépnek, regisztrálnak. Facebook profilt hoznak létre, aktivitást fejtenek ki a platformon stb.) nem voltak tisztában azzal, hogy ez egy piaci alapon nyújtott szolgáltatás, amit nem minden kötelezettség vagy elköteleződés nélkül használhatnak. A GVH szerint az ingyenesség kockázatmentességet, kötelezettség nélküliséget sugall, miközben a Facebook által nyújtott szolgáltatás egyértelmű ellenértéke a fogyasztó részéről átadott személyes adat, illetve a fogyasztók felhasználói aktivitása is, ugyanis fontos piaci szempontból, hogy a fogyasztó mit kedvel, mit követ, mit és hogyan fogyaszt a felhasználó platformján keresztül. A Facebook részére akkor válnak pénzzé a megadott adatok, amikor a hirdetők kereskedelmi gyakorlatot tesznek közzé a weboldalon, tehát a fogyasztók adatai a Facebook számára közvetlen hasznot jelentenek. A GVH szerint ezért a szolgáltatást nem lehet ingyenesként hirdetni. A hatóság a jogsértés megállapítása mellett 1,2 milliárd forint bírságot is kiszabott.

A GVH Facebook ügyben kifejtett megközelítése nagyon újszerű volt és sok szakmai vitát szított a szakemberek körében azzal, hogy az ingyenesség fogalmát lehet-e ilyen széleskörűen értelmezni

– emelte ki dr. Göndöcz Péter, a Deloitte Legal Göndöcz és Társai Iroda partnere.

Nem volt meglepetés, hogy a Facebook megtámadta a határozatot. Ennek eredményeként mind a Fővárosi Törvényszék, mind a Kúria kimondta, hogy a vizsgált kereskedelmi gyakorlat nem volt jogsértő.

A Kúria a héten közzétett ítéletében azt a kérdést vizsgálta részletesen, hogy a Facebook ingyenes állítása megtévesztette-e a fogyasztókat annak tükrében, hogy a platform a fogyasztó hozzájárulásával átadott személyes adatokat úgy adja tovább üzleti partnereinek, hogy ezzel a fogyasztó célzott, személyre szabott hirdetést kap. A Kúria szerint az, hogy a fogyasztó árat vagy díjat fizet a szolgáltatásért, a fogyasztó szemszögéből azt jelenti, hogy a szolgáltatás nem mentes a pénzügyi vagy egyéb ellenszolgáltatástól. Ingyenesség alatt tehát a szöveg kontextusától függően azt kell érteni, hogy a fogyasztónak nem kell a szolgáltatásért pénzbeli ellenértéket fizetnie, vagy a fogyasztó nem szenved más érdemi hátrányt a szolgáltatás igénybevételekor.

A Kúria szerint jelen ügyben a fogyasztóknak sem pénzbeli ellenértéket nem kellett fizetniük a Facebook szolgáltatásaiért, sem pedig hátrány nem érte őket a szolgáltatás igénybevételekor. A bíróság abból indult ki, hogy a fogyasztók a Facebookra történő regisztráláskor elfogadják az adatkezelési szabályzatot és az általános szerződési feltételeket, így tisztában vannak azzal, hogy adatokat adnak át és kifejezett hozzájárulást adnak az átadott adatok kezeléséhez. A Kúria szerint a fogyasztó számára teljesen közömbös az, hogy később a Facebook több fogyasztó személyes adatainak kezelésével és átadásával üzleti partnereitől pénzben kifejezhető ellenszolgáltatáshoz jut. A fogyasztót ugyanis ezáltal közvetlenül a szolgáltatóval fennálló jogviszonyból érdemi hátrány nem éri.

Összességében tehát a Kúria nem tartotta a fogyasztókat megtévesztő gyakorlatnak azt, hogy a Facebook ingyenesként hirdette magát.

A kúriai döntés meghozatalával egy nagyon hosszú és igen ellentmondásos vita végére került pont. A GVH azon megközelítése, hogy egy szolgáltatás nem lehet ingyenes, ha a fogyasztók adataikkal fizetnek az adott szolgáltatásért, nem volt egyedi, hiszen számos más országban is sor került hasonló megközelítés alkalmazására és jogsértés megállapító határozatok meghozatalára. A kúriai döntés azonban egyértelművé teszi, hogy ez az újszerű megközelítés túlságosan kitágítja a jelenlegi jogszabályi kereteket, ezért nem fogadható el. A mostani ítélet nagy segítség más online platformok hasonló állításainak megítélésében – ismertette dr. Miks Anna, a Deloitte Legal Göndöcz és Társai Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportvezetője.

A borítókép forrása: Pixabay
Facebook Meta