„A családi vállalkozásokról sokaknak a kis méretű, néhány alkalmazottal működő mikrovállalkozások jutnak eszébe, pedig a hazai cégbázisban egyre több az igazán sikeres és nagyméretű családi vállalkozás is” – vélekedett Pertics Richárd, az OPTEN céginformációs szolgáltató elemzője. Jelenleg 1285 olyan társas vállalkozás működik Magyarországon, amelynek tulajdonosi vagy cégjegyzésre jogosulti körében családi kapcsolatok azonosíthatók, és a vállalkozás 1 milliárd forint feletti nettó éves árbevétellel büszkélkedhet. Ez az érték több szempontból is kiemelkedőnek mondható. Egyrészt 2020-ban még kevesebb mint 1100 ilyen vállalkozás működött az országban, tehát az éves növekedés 20 százalék közelében van, másrészt ez egyben azt is jelenti, hogy a milliárdos árbevételű társas vállalkozások 11 százalékában családi kapcsolatok azonosíthatók.
Természetesen azért azt nem lehet mondani, hogy a családi vállalkozások döntő többsége így működne, rendkívül magas az országban a mikrovállalkozás méretű családi vállalkozások száma ma is. Jelenleg ma Magyarországon 64 ezer olyan társas vállalkozás van bejegyezve, amelyben családi kapcsolatok azonosíthatók, és mellettük működik 140 ezer egyszemélyes cég és 572 ezer egyéni vállalkozó is, amelyek mind a családi vállalkozás kategóriába sorolhatók. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hazai vállalkozások 70 százaléka családi jellegű vállalkozásnak számít, de az egyéni vállalkozókat nem számítva is, a hazai társas vállalkozói cégbázis 40 százaléka mondható családi vállalkozásnak.
Az elmúlt egy évben az egyéni vállalkozók száma igen erősen növekedett, de a társas családi vállalkozások száma közel azonos szinten maradt. „Különösen kontrasztosnak mutatkozik a milliárdos családi vállalkozások számának emelkedése, ha azt nézzük, hogy a társas családi vállalkozások száma nem növekedett az elmúlt időszakban” – mondta az OPTEN elemzője. Tehát kialakulóban van egy családi alapokra is építő erősebb hazai cégbázis is, annak ellenére, hogy a családi kapcsolatokkal rendelkező összesített társas vállalkozói cégszám nem emelkedett az országban, sőt minimális csökkenésben is van.
A feltárt családi vállalkozások 50 százalékában azonosítható testvéri kapcsolat, 38 százalékában apa-gyermek kapcsolat és 33 százalékában anya-gyermek kapcsolat. Az elmúlt évben ezek az arányok nem változtak, de a 2020-as évet megelőző években az apa-gyermek kapcsolatok aránya sokat csökkent, míg a testvérkapcsolatok aránya növekedett, ami arra utal, hogy a generációváltás sok vállalkozás esetében már le is zajlott. „A generációváltás az egyik legnagyobb kihívás a családi vállalkozások életében, ezzel előbb-utóbb minden vállalkozásnak szembesülnie kell, de minél erősebben támaszkodnak a családi kapcsolatokra, annál inkább kell készülniük rá a vállalkozásoknak” – fűzte hozzá Pertics Richárd. A tulajdonosi és menedzsmenti szerepkörök tudatos szétválasztása elméletben jó megoldási irány lehet erre, de a gyakorlatban ez sokszor csak egy hosszabb távú folyamatként tud csak megvalósulni.
A kockázatok mellett azonban fontos hangsúlyozni, hogy a családi jelleg sok esetben pozitívan hat a cég működésére, és ez nem csak a sok sikeres, nagyméretű családi vállalkozásban jelenik meg. Végrehajtások, felszámolások és kényszertörlések tekintetében is jobban állnak a családi vállalkozások, mint a teljes cégbázis. A vállalkozásokat megbízhatóság szempontjából 5 csoportba osztva elmondható, hogy a családi vállalkozások 16 százaléka a legjobb minősítésű kategóriába esik, ami igen jó eredménynek számít.
Regionális kitekintést nézve elmondható, hogy mind arányaiban, mind abszolút értékben a fővárosban és Pest megyében a legmagasabb a családi vállalkozások aránya. A lista másik végén Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye található. Ezeken a területeken 4 alatt van az 1000 lakosra jutó családi cégek száma, szemben a Budapesten kimutatható rendkívül magasnak számító 11 feletti értékkel.
