Fellendülés előtt a magyarországi zöld kötvények piaca

Fellendülés előtt a magyarországi zöld kötvények piaca

A klímaváltozás elleni küzdelem fontosságát egyre több vállalkozás és pénzügyi befektető ismeri fel. Ennek hatására a fejlett országok piacain egyre élénkebb a kereslet mutatkozik a fenntartható beruházások finanszírozását szolgáló zöld kötvények iránt. A Climate Bonds Initiative legújabb felmérése szerint 2020-ban csak Európában 156 milliárd dollár értékben bocsátottak ki zöld kötvényt a piaci és állami szereplők.

Bár csütörtökön a Vajda Papír Kft. révén piacra került Magyarország első vállalati zöld kötvénye, Kelet-Közép-Európában és így hazánkban is, ez a piaci szegmens még gyerekcipőben jár. Vajon miért? Erre kereste a választ a Deloitte 2020 második felében végzett, a magyar gazdaság meghatározó szektorait lefedő, 10 mélyinterjú és 41 online kérdőív adatait összegző kutatása.

Mik azok a zöld kötvények?

A zöld kötvények kizárólag olyan beruházások finanszírozására szolgálnak, amelyeknek van valamilyen közvetlen vagy közvetett környezet- vagy éghajlatvédelmi előnye. Sokáig mind a kibocsátók, mind a befektetők számára kockázatot jelentett a sztenderdek hiánya a beruházások egységes „zöld” besorolására. E probléma orvoslására 2014-ben az ICMA (International Capital Market Association – Nemzetközi Tőkepiaci Szövetség) lefektette a Zöld Kötvények Elveit (Green Bond Principles), amelyek hozzájárultak a zöld címkével rendelkező kötvények piacának jelentős növekedéséhez. További iránymutatást nyújtanak a Climate Bond Initiative Klíma Kötvény Taxonómiája (Climate Bonds Taxonomy), illetve az Európai Unió Taxonómia rendeleti csomagja, ami egységes szempontrendszert biztosíthat a környezetileg fenntartható projektek értékelésére. Amennyiben egy vállalkozás zöld kötvényt bocsát ki, akkor azzal lényegében zöld és fenntartható működését finanszírozza külső forrás bevonásával. Az a befektető pedig, aki ilyen értékpapírokat vásárol, jelzi elkötelezettségét a zöld pénzügyek és a fenntarthatóság mellett.

Fontos a fenntarthatóság, de csak ha kifizetődik

A felmérés szerint a magyar vállalkozások tisztában vannak azzal, hogy a klímaváltozás hosszabb távon befolyásolja üzleti tevékenységüket. Ám mivel a fenntarthatóságot szolgáló beruházások a megkérdezettek szerint drágábbak és lassabban térülnek meg, így ilyeneket csak akkor végeznek, ha azok növelik a hatékonyságukat és csökkentik költségeiket. A fenntarthatósági lépések tehát a vállalkozások szerint nehezen összeegyeztethetők a rövid távú gazdasági érdekekkel, ám többek között a fiatal tehetségek bevonzása és a cég reputációjának kiépítése/megtartása miatt mégis érdemes foglalkozni velük. Ennek megfelelően a vállalkozások több mint 40 százaléka tervez is valamilyen fenntarthatósággal kapcsolatos beruházást, ám a többsége ezt saját erőből finanszírozná.

Konkrétan zöld kötvénykibocsátást csak egy vállalat tervezett biztosan még a felmérés idején, viszont további nyolc cég sem tartja kizártnak az elkövetkezendő 3 éven belül. „Miközben a felmérésünkből az derül ki, hogy 2020-ban kevés vállalat tervezett még zöld kötvény kibocsátással, addig 2021-ben már azt látjuk, hogy rohamosan változnak az ezzel kapcsolatos trendek. Többek között az MNB kezdeményezéseinek köszönhetően a vállalatok kezdik felismerni a zöld kötvénnyel járó előnyöket. Összességében jelentős fordulatra számítunk ezen a téren az elkövetkezendő években” – mondta ennek kapcsán Lukács Ákos, a Deloitte Fenntarthatósági és klímaváltozás üzletágának vezetője.

A nemzetközi vállalatok magyar leányvállalataiknak kevés tapasztalatuk van a hitelezés terén

A felmérés megvizsgálta, hogy mi az oka annak, hogy a magyar vállalkozások többsége számára nem jött eddig szóba a zöld kötvény kibocsátás mint forrásbevonási lehetőség? A nemzetközi vállalatok magyar leányvállalatainál a forrásbevonás, a pénzügyi kérdések az anyavállalatok hatáskörébe tartoznak, ezért kevés az önállóságuk és függetlenségük a hitelezés eszközeinek megválasztására. Ezen felül a vállalatirányítási modell és a belső finanszírozás szabályai is kevés teret adtak erre, így ezek a vállalatok nem érezték eddig annak szükségét, hogy tájékozódjanak a zöld kötvényhez hasonló új típusú forrásbevonás lehetőségeiről, feltételeiről. Ezzel szemben a többségében hazai magán és állami vállalkozások nyitottak a zöld kötvények kibocsátására és nem is zárják ki, hogy a közeljövőben megvizsgálják ennek lehetőségét. Ennek fő motorja a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Kötvényprogramja.

Hiányzó mérőszámok és szempontrendszer

A magyarországi vállalkozásokat a felmérés szerint elbizonytalanítja az is, hogy a zöld kötvényekkel kapcsolatban még nincs egységes mérőszámrendszer, azaz hiányzik egy kötelezően alkalmazandó sztenderd a beruházások egységes „zöld” besorolására. Ráadásul a beruházási döntések belső jóváhagyási folyamataiból hiányzik a konkrét zöld szempontrendszer és nincsenek meghatározva a fő teljesítménymutatók (KPI-ok) sem, amelyek alapján a fenntarthatóság terén biztosítható lenne a folytonosság, illetve amelyekhez kötni lehetne a finanszírozási konstrukciót. Az egységesített szempontrendszerrel összefüggésben problémát jelent az adatgyűjtési és jelentési kötelezettség is.

A felmérésünk is azt tükrözi, hogy a hazai vállalatok körében összességében még nagy a bizonytalanság a zöld kötvényekhez és más nem pénzügyi kimutatáshoz fűződő jelentéstétellel kapcsolatban, ami visszatartja őket e forrásszerzési opció vizsgálatától” – emelte ki dr. Göndöcz Péter, a Deloitte Legal Göndöcz és Társai Ügyvédi Iroda partnere.

A felmérésben részt vevő vállalkozások negyede jelezte, hogy semmilyen fenntarthatósággal kapcsolatos adatgyűjtést nem végez, ezen felül több mint negyedük mondta, hogy a következő 1,5-2 évben nem is tervez adatgyűjtési tevékenységet ezen a területen. Ígéretes azonban, hogy a cégek 40 százaléka szeretne két éven belül széleskörű adatgyűjtési rendszert kiépíteni. „Feltételezhető, hogy az adatgyűjtés hiánya és az ebből fakadó bizonytalanság miatt sem foglalkoztak eddig a vállalkozások a zöld kötvény lehetőségének kérdésével. Még akkor sem, ha alapvetően arra alkalmas és zöld beruházásokat készítettek elő és finanszíroztak ráadásul kötvénnyel, de annak zöld hatását nem tudták sztenderddel alátámasztott módon kimutatni” – állítja S. Nagy Krisztina, a Deloitte Kockázatkezelési tanácsadás üzletágának partnere.

Segíthet a fenntarthatósági jelentés

Figyelemre méltó eredmény, hogy a fenntarthatósági jelentéssel, illetve az ENSZ fenntartható fejlődési célok (SDG) mentén kialakított tervekkel és stratégiákkal rendelkező társaságok pozitívabban álltak a zöld kötvények kibocsátáshoz. Ezeknél a cégeknél már kialakult egy adatgyűjtési rendszer, így számukra kisebb akadályt jelent a zöld kötvények kibocsátáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás. Arra a kérdésre, hogy Magyarországon miért jár vajon gyerekcipőben ez a befektetési szegmens, részben válasz lehet, hogy a mélyinterjú résztvevői közül csupán kettő, az online kérdőívet kitöltő cégek közül pedig csak azok 20%-a rendelkezik a nemzetközi elvárásoknak megfelelő fenntarthatósági jelentéssel.