A leginnovatívabb mérnöki és orvosi szakterületek tudását egyesítő, hosszú távú kutatási projektek zajlanak a Pécsi Tudományegyetemen, ahol számos kutatócsoport munkáját támogatja a Műszaki és Informatikai Karon (MIK) működő „Egészségügyi szoftverfejlesztés, egészségügyi AI, big data” kutatócsoport. Közreműködésükkel az orvosi és műszaki innováció új lehetőségei tárulnak fel, amelyek célja az emberi életminőség javítása. Az együttműködésekből létrejövő szellemi potenciált a jövő tanévben induló, máris nagy érdeklődéssel várt egészségügyimérnök-képzésben kamatoztatják.
A PTE Általános Orvostudományi Kara, valamint a Műszaki és Informatikai Kar közös fejlesztéseinek és innovatív megoldásainak működtetésére jött létre a CBEI (Centre for Biomedical Engineering and Innovation – Biomedikai Mérnöki és Innovációs Központ), amely számos kutatócsoport munkájához biztosítja a hátteret. A CBEI két fő csapásiránya a műszaki és informatikai megoldások orvostudományi alkalmazása, illetve az emberek életminőségét javító technológiák keresése. A kutatócsoportok egymás kutatásait is támogatják, tagjaik többségében orvosok, fizikusok, terapeuták, illetve a mérnöki területek képviselői. Például a PTE MIK-en működő „Egészségügyi szoftver-fejlesztés, egészségügyi AI, big data” kutatócsoport együtt dolgozik az Orvosi Anyagtechnológia és a Neurorehabi-litáció, Mozgásanalízis kutatócsoporttal, amely számára mozgásanalízist végeznek, a kapott információk feldolgozásával pedig képesek a mozgásukban korlátozott betegek életminőségének javítására.
A kutatócsoport részt vesz a legígéretesebb fejlesztések közé tartozó úttörő végtagprotézis létrehozás��ban, az Ember Arm projektben. A művégtagok váza és borítása 3D nyomtatással készül, így bármilyen méret és dizájn le-gyártható. Az eszköz ráadásul egy mesterséges intelligencián alapuló program segítségével tanítható: nem a betegnek kell megtanulnia, hogyan igazítsa az izomműködését a protézis rögzített beállításaihoz, hanem utóbbi tanít-ható használója viselkedési szokásainak figyelembevételével. Ennek köszönhetően egyszerűbb lesz a bonyolult alakú tárgyak megfogása és változatosabb mozgásformák végezhetők el.
„Azt tűztük ki célul, hogy a projekteket nem az íróasztalnak írjuk, ezért igyekszünk céges együttműködéseket kialakítani, hogy olyan termékeket hozhassunk létre, amelyek innovatívak, és akár az orvos-, akár a műszaki tudományban hasznosulnak” – mondja dr. Schiffer Ádám egyetemi docens, a kutatócsoport vezetője. Legújabb projektjükben „okospólókkal” mérik az emberek vitális paramétereit és ebből következtetnek az állapotukra, illetve arra, hogy mennyi energiájuk van még, milyen mértékben terhelhető az emberi szervezet. Ezeket az eredményeket akár katonai területen, akár a repülőgépet irányító pilótáknál is felhasználhatják.
A XXI. században az igazán komoly lépések megtételéhez már több tudományterület szoros együttműködésére van szükség. Az orvostudomány nem nélkülözheti a mérnöki tudást, de a mérnökök is csak akkor képesek a legjobban kiszolgálni a gyógyítást, ha megfelelő szintű egészségügyi, orvosi ismeretekkel rendelkeznek. Ez a felismerés, valamint a közös projektekben való együttműködés tapasztalatai vezettek ahhoz, hogy a műszaki karon meg-szervezzék az egészségügyimérnök-képzést. Nyugaton ma a legkeresettebb mérnökök az egészségügyi mérnökök, akik egyaránt értenek az orvos- és a mérnöki tudományokhoz.
A Műszaki és Informatikai Kar gondozásában élesben a 2021/22-es tanévben induló, de 2021 tavaszán pilot projektént megvalósuló Egészségügyi mérnök MSc képzésre orvosokat és mérnököket várnak, és már most érzékelhető a fokozott érdeklődés. A négy kar együttműködésével, illetve három neves, köztük a világ egyik egészségügyimérnök-képzésben vezető egyetemének támogatásával induló képzés abban lesz egyedi, hogy a szakmai tárgyakon belül a hallgatók 16 kurzusból választhatnak és az egészségügyi mérnök kategórián belül bármilyen irányban folytathatnak tanulmányokat. Egyelőre magyar lesz az oktatás nyelve, de a jelentős külföldi érdeklődés miatt várhatóan hamar áttérnek az angol nyelvre. A távolabbi célok között pedig egy olyan oktatóközpont létrehozása szerepel, amelyben a hallgatók önálló munkát is végezhetnek.
(A borítókép forrása: Pécsi Tudományegyetem)
