Bionikus agyak: a magyarok technológia segítségével növelnék intelligenciájukat

A biztonsági megoldásokat gyártó Kaspersky új kutatása megállapította, hogy Magyarország lakossága általában véve támogatja az emberi intelligencia növelését célzó embertökéletesítési technikákat.

A tizenhat országra, köztük hazánkra is kiterjedő kutatás szerint a magyarok 30 százaléka szívesen fokozná az intelligenciáját vagy az agykapacitását technológia segítségével, ha tehetné. Emellett a válaszadók 61 százaléka úgy érzi, hogy „teljesen” vagy „többnyire” elfogadható az embertökéletesítés használata a gyerekek iskolai tanulási képességének javításához.

Az embertökéletesítés a test technológia segítségével való fizikai tökéletesítésének folyamata, például az, amikor egy chipet ültetnek be az agyba, hogy az gyorsabban működjön, és információk széles köréhez férjen hozzá azonnal az interneten.

Az agykapacitás növelése iránt itthon a legjobban a 18–34 év közöttiek érdeklődnek (39 százalék), ez az érdeklődés a 35–54 év közötti korosztályban 32 százalékra csökken, míg az 55 év felettiek körében már csak 19 százalék. A magyar férfiak egy egészen kicsivel nagyobb érdeklődést mutatnak (31 százalék) az agykapacitás és az intelligencia növelése iránt, a nőknél ez az arány 29 százalék.

Az agykapacitás vagy az intelligencia növelésének lehetősége Romániában örvendett a legnagyobb népszerűségnek, ahol a válaszadók 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy érdekelné az agya kapacitásának növelése. Őket a magyarországi és a marokkói válaszadók követték a sorban (30–30 százalék). A legkisebb érdeklődést Dániában (12 százalék), Németországban és Görögországban (16–16 százalék) mutatták az emberek. A megkérdezettek 49 százaléka úgy gondolja, hogy „teljesen” vagy „többnyire” elfogadható az embertökéletesítési technológiákat arra használni, hogy az embereket általánosan intelligensebbé tegyék. 

Az Európa és Észak-Afrika tizenhat országában 14 500 felnőtt bevonásával végzett széles körű kutatás kimutatta, hogy az emberek majdnem kétharmada fontolóra venné a teste technológia segítségével való végleges vagy átmeneti tökéletesítését. A legnagyobb arányban az olaszok fontolgatják az embertökéletesítést (82 százalék), a legkisebb arányban pedig a britek (33 százalék). Néhány válaszadó egyenesen azt nyilatkozta, hogy szeretne okostelefont hozzákapcsolni a testéhez.

Marco Preuss, a Kaspersky globális kutató és elemző csapatának Európáért felelős igazgatója elmondta: „Az embertökéletesítés fejlődésével párhuzamosan a biztonság kérdése lesz majd az egyik legfőbb aggály. Fennáll annak a kockázata, hogy az embertökéletesítési technológiák fejlesztése kicsúszik a kormányok vagy más szabályozó hatóságok irányítása alól, ami veszélyes lehet az emberiségre nézve. Ez egy olyan dolog, amire nagyon oda kell figyelnünk az embertökéletesítési technológiák továbbfejlesztése során. A Kasperskynél például korábban már végeztünk egy kutatást azzal kapcsolatban, hogy miként használhatják fel a rosszindulatú támadók az agyba beültetett chipeket az ember emlékezetével való visszaélésre. Az agy tökéletesítése a kiberfenyegetések elképesztően széles skálája előtt nyithatja meg az ajtót.” 

Az embertökéletesítés emellett a társadalmat érintően is messzemenő következményekkel járhat, különösen az oktatásban és a munkahelyeken. Egyes vezető technológiai gondolkodók szerint az agyba ültetett chipek segíthetnek a mentális problémák kezelésében és növelhetik a teljesítményt.

Az intelligencia és az agykapacitás növelése ugyanakkor számos etikai és gyakorlati kérdést is felvet:

  • Egészségügyi szempontból biztonságos-e?
  • Etikus-e? Megengedjék-e például a szülők a gyermekük agyának „felturbózását”, hogy ezzel a gyermek előnyhöz jusson az iskolában?
  • Tisztességtelen előnyhöz juttatja-e az embereket a munkahelyeken, és ezáltal még tovább szélesíti-e a digitális szakadékot?

A legtöbb válaszadó azt szeretné, ha az embertökéletesítés az emberiség javát szolgálná, 53 százalékuk szerint például az életminőség javítására kellene használni.

A kép forrása: www.kaspersky.com

A kutatásról

A terepmunkát az Opinium Research 2020. július 9. és 27. között végezte a Kaspersky megbízásából. Az Opinium 14 500 felnőttet kérdezett meg tizenhat országban: Ausztriában, Belgiumban, Csehországban, Dániában, Franciaországban, Németországban, Magyarországon, Olaszországban, Marokkóban, Hollandiában, Portugáliában, Romániában, Spanyolországban, Svájcban és az Egyesült Királyságban.

A Kasperskyről

A Kaspersky egy 1997-ben Moszkvában alapított globális kiberbiztonsági vállalat. A Kaspersky internetes fenyegetésekkel kapcsolatos tudását és biztonsági szakértelmét folyamatosan innovatív biztonsági megoldások és szolgáltatások fejlesztésére használja, hogy védelmet kínáljon vállalkozások, a kritikus infrastruktúra, a kormányok és a fogyasztók számára világszerte. A vállalat széleskörű biztonsági portfóliójába vezető végpontvédelmi és számos speciális biztonsági megoldás és szolgáltatás tartozik, az összetett és fejlődő digitális veszélyekkel elleni küzdelem érdekében. Több mint 400 millió felhasználót védenek a Kaspersky technológiái, valamint 250 000 vállalati ügyfélnek segítenek megóvni azt, ami a legfontosabb számukra. További információ: www.kaspersky.com