Az energiaszektort érinti leginkább az adóemelés

Az energiaszektort érinti leginkább az adóemelés

December első felében jelent meg a kormányrendelet (496/2022. (XII. 7.)), amely módosította a nyár folyamán bevezetett, extraprofitadókról szóló rendeletet, és két fontos módosítást tartalmazott, amely hatással van az energiaszektorban működő cégekre.

Az egyik jelentős módosítás a kőolajtermelőkre kivetett extraprofit adókulcs korábbi 40 százalékról történő nagymértékű megemelése 95 százalékra. Az intézkedés célja az üzemanyag-ársapka eltörléséből fakadó magasabb benzinárak miatt keletkező extraprofit állami elvonása és annak a Rezsivédelmi Alapba történő átcsoportosítása. Az extraprofitadó az Oroszországból érkező olaj, valamint a piaci, Brent típusú olaj árainak különbözetéből fakadó extra bevételt adóztatja és lényegében a Mol csoportot érinti.

Nem ez az első eset, hogy a kormány megemeli ezen extraprofitadó mértékét, hiszen a nyári bevezetéskor az eredeti adókulcs 25 százalékvolt, amely augusztusban 40 százalékra emelkedett – emelte ki Fábián Dorottya, a Deloitte adóosztályának partnere.

Egy másik fontos változtatást is bevezettek a köznyelvben Robin Hood adó néven ismert, energiaellátókra kivetett jövedelemadójával kapcsolatban. A módosítás értelmében, amely az energiapiaci szereplők jelentős körét érinti, a 2023-as adóévre vonatkozóan a Robin Hood adó mértéke a jelenlegi 31 százalékról 41 százalékra emelkedik.

A Robin Hood adó alapvetően egy olyan szektorális jövedelemadó, amely az energiapiacon bizonyos tevékenységekből származó nyereséget adóztatja. Jövedelemadóra kötelezettek köre többek között a szénhidrogén-kitermelési tevékenységet végző bányavállalkozókra, a kőolajtermék-előállítókra, az üzemanyag-nagykereskedőkre, a villamosenergia- és földgáz- kereskedőkre, egyetemes szolgáltatókra, erőművekre és hálózati elosztókra terjed ki, tehát az energiaellátási lánc egészére – foglalta össze a részleteket Bővíz Ferenc, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere

Az adóalanyok köréből azonban fontos kivételt képeznek azok a megújuló energiaforrást (vagy hulladékból nyert energiát) felhasználó villamosenergia-termelők, melyek erőműveinek beépített teljesítőképessége nem haladja meg az 50 megawattot, és a megtermelt villamosenergiát a KÁT vagy METÁR támogatási rendszerben értékesítik.

A nyári extraprofitadók bevezetésekor azonban a kormány az alapvetően az energiaszektort érintő Robin Hood adóalanyi kört kiterjesztette a feldolgozóipari gyártókra, azaz a bioetanolt, a keményítőt és keményítőterméket, valamint a napraforgóolajat gyártó társaságokra, így a magasabb adókulcs 2023-ra vonatkozóan őket is érinti.

A jelenlegi szabályok alapján az adóemelés csak a 2023-as évre vonatkozik. Fontos azonban megjegyezni, hogy míg a 2023-as évi adófizetési kötelezettség esedékessége 2024, az új rendelkezések szerint a 2023. adóévi adóelőlegek megfizetése során is már a megnövekedett 41 százalékos adómértéket kell alkalmazni, így pénzforgalmi szempontból a vonatkozó társaságokat már 2023-tól érinti az adómérték emelés.

Magyarország 20 évvel ezelőtt csatlakozott az Európai Unióhoz. A csatlakozás évfordulóját évek óta futóversennyel ünneplik Budapesten, a rendezvényév évre rengeteg embert mozgat meg. A 20 kilométeres távot egyéniben és csapatban is teljesíteni lehetett.

Idén is közel háromszáz bor szállt ringbe a Budapest Airport bora címért. A második alkalommal kiírt verseny öt győztesét a vállalat a legfontosabb partnereivel közösen, vakkóstolás keretében választotta ki.

A magyar labdarúgó válogatott szövetségi kapitánya kihirdette azt a 26 játékost, akik készülhetnek a nyári, németországi labdarúgó Európa-bajnokságra. Marco Rossi öt tartalékot is megnevezett.