Környezet

Jelentős gazdasági károkat okoznak hazánkban az egyre gyakoribb természeti katasztrófák

Áradások, földrengések, szárazság és szélviharok – az elmúlt hetek is bemutatták, hogy ezek a katasztrófák egyre gyakoribbak Európában és hazánkban is. A brit Cambridge Econometrics kutatócég 22 évre kiterjedő adatelemzése most láthatóvá tette, melyek a természeti csapások által legsúlyosabban érintett területek Európában. Magyarországot elsősorban az áradás és az aszály sújtja – és a globális klímatrendeket figyelembe véve ez egyre jellemzőbb lesz.
Alig ismerjük a csomagolások újrahasznosíthatóságára vonatkozó jelöléseket

Bár a globális trendeknek megfelelően a magyarok is egyre környezettudatosabbak, egyelőre nem ez határozza meg a vásárlási szokásaikat – derült ki a Nestlé Hungária és az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. közös, reprezentatív kutatásából. Habár a vásárlók több mint fele vonzóbbnak tartja a fenntartható módon előállított termékeket és az újrahasznosított vagy újrahasználható csomagolóanyagok használatát, alig ismeri az ezekhez kapcsolódó jelöléseket, és nem szívesen fizetne értük többet.
Elkészült az első magyar patkánytérkép

Szinte nincs olyan pontja Magyarországnak, ahol ne észlelnének patkányokat, de az egyes megyék, nagyvárosok között hatalmasak a különbségek – derült ki a most először elkészült országos patkánytérkép adataiból, amelyek az egerek előfordulását is megmutatják. Mindkét kártevőből többel találkozott az elmúlt időszakban a megkérdezettek nagyobb része. A felmérésben négyezren vettek részt a Sokk a rovar Facebook-oldalon, ahol most az ország kullancstérképét rajzolhatják meg egy kérdőív kitöltésével.
Folytatódik a környezetbarát kuponakció Bécsben

2021 márciusában kezdődött el a bécsi „javítási kupon"-akció második szakasza. A program célja, hogy a városlakók ne dobják ki automatikusan elromlott tárgyaikat, hanem inkább vigyék el megjavíttatni őket. Mindehhez a főváros anyagilag is hozzájárul egy kupon formájában. Az akció első két hónapja alatt már több mint 7600 tárgy kapott második esélyt, többségében latopok és mobiltelefonok.
Tiszai műanyag hulladékból készíthetnek vonalzót a Tisza-parti gyerekek

A PET Kupa szakemberei és önkéntesei az Aktív Magyarország Program támogatásával ártéri hulladékgyűjtő akciót indítottak Mosolygó Zsák néven több Tisza-menti településen. Szelektív gyűjtő zsákok kihelyezésével ösztönözték a lakosságot a folyópart megtisztítására. Az ártéri hulladék több mint fele újrahasznosítható, amelynek fortélyait egy mobil kiállító térben mutatják be több állomáson a Tisza mentén.
Fellendülés előtt a magyarországi zöld kötvények piaca

A klímaváltozás elleni küzdelem fontosságát egyre több vállalkozás és pénzügyi befektető ismeri fel. Ennek hatására a fejlett országok piacain egyre élénkebb a kereslet mutatkozik a fenntartható beruházások finanszírozását szolgáló zöld kötvények iránt. A Climate Bonds Initiative legújabb felmérése szerint 2020-ban csak Európában 156 milliárd dollár értékben bocsátottak ki zöld kötvényt a piaci és állami szereplők.
Rekordmennyiségű hulladékot gyűjtött az utak mellől a Magyar Közút

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. szokásos tavaszi hulladékgyűjtési kampánya során április 12. és 16. között a társaság mérnökségei az országos közutak menti illegális szemét összegyűjtésére helyezték a hangsúlyt. A kedvezőtlen időjárási körülmények ellenére néhány nap leforgása alatt 3200 köbméternyi, 650 tonnányi hulladékot szállítottak el hivatalos lerakóhelyre a szakemberek.
Egyedi ökológiai lábnyom kalkulátor készült a klímavédelem ösztönzésére

A svéd impact-tech startup, a Doconomy célja, hogy lehetővé tegye a termékek közötti választást azok ökológiai lábnyoma alapján. Ebben volt segítségére a Vacuumlabs, a pozsonyi székhelyű technológiai vállalkozás, amely világszerte fejleszt fintech megoldásokat vállalatok számára. A 2030 Kalkulátor egy a vállalatok és a fogyasztók számára is szabadon elérhető digitális eszköz az ökológiai lábnyomuk kiszámításához.
Nem minden zöld, ami annak látszik

Az európai fogyasztók többet rendelnek az internetről és igyekeznek minél gyakrabban helyben vásárolni – derült ki az Európai Bizottság felméréséből, melyben 23 gazdasági ágazatban mérték fel a fogyasztói tapasztalatokat a COVID-19 járvány idején. A márciusban közzétett jelentés szerint a fogyasztók a pandémia alatt több zöld döntést hoztak, vagyis hajlandóak voltak többet fizetni környezetbarát termékekért.
Összefog a fenntarthatóság érdekében a MÁV és a Volán

A MÁV-Volán-csoport 2050-re megcélozza a klímasemlegesség elérését, ennek érdekében dolgozta ki fenntarthatósági célkitűzéseit. A zöldstratégiai célokat a Föld Napján ismertette a cégcsoport, ezek közül kiemelt jelentőséggel bír a közlekedési szolgáltatók szénn-dioxid kibocsátásának csökkentése, a zöld digitalizáció, a hatékony energiagazdálkodás, a hulladékcsökkentés és a körforgásos gazdaságra való áttérés, illetve a környezetbarát vállalati működés kialakítása és meghonosítása.
Ökológiai lábnyomunk 2020-ban

Április 22. a Föld Napja. A mozgalom 1970-ben vette kezdetét, és napjainkra a Föld legtöbb országában felhívják e napon a figyelmet környezeti értékeink megóvására és a fenntartható fejlődésre. Ez alól természetesen a GazMag sem kivétel, magazinunk szinte kezdetektől fogva számon tartja, 2015 óta pedig mindig a Föld Napján hozza nyilvánosságra ökológiai lábnyomát.
Emelkedhet a napelemek ára

Az elmúlt évtizedben a napelemes rendszerek piacán hozzászokhattunk a csökkenő árakhoz és a növekvő teljesítményhez. Most azonban több tényező is a közeljövőben várható drágulás irányába mutat. A háttérben egyrészről a napelemes technológiákra a világ több pontján dinamikusan növekvő kereslet, másrészről a koronavírus-járvány következtében felbolydult szállítási piac húzódik meg.
A magyarok 87 százaléka klímaszorongó és aggódik a környezetpusztítás következményei miatt

Szinte nincs olyan magyar ember, akit ne foglalkoztatna a bolygó jövője, egy lakos pedig átlagosan 12 környezetkárosító tényezőt tud felsorolni – derült ki az ALTEO Csoport megbízásából készített országos, reprezentatív kutatásból. Bár a különböző demográfiai csoportok eltérően vélekednek ezek jelentőségéről, egy dologban azonban 80 százalékuk egyetért: a környezetvédelem az egész társadalom közös felelőssége.
Kell-e félniük a napelem-tulajdonosoknak a bruttó elszámolástól?

Idén június 30-a után már nem lehet a rendkívül kedvező feltételeket kínáló szaldós elszámolással szerződni olyan napelemes rendszerek tulajdonosainak, akik állami támogatást is igénybe kívánnak venni a beruházáshoz. Vajon ez tényleg a napelemes aranykor végét jelenti? Érdemes rohamtempóban lezavarni nyárig a beruházást vagy ennyire azért nem rossz a helyzet?