A románok már a „spájzban vannak”?

Az egymáshoz közel fekvő, hasonló adottságú országok gazdasági teljesítménye közötti különbségek sokat elárulhatnak egy adott ország gazdaságpolitikájának sikerességéről, illetve hiányosságairól. Románia az elmúlt évtizedben többször is az EU egyik leggyorsabb ütemben bővülő gazdasága volt , míg Magyarország (2018 kivételével) általában a középmezőnyben szerepelt.

2010 után az Eurostat adatai alapján a román gazdaság bővülése euróban mérve (+35 százalék) jelentősen felülmúlta a magyart (+24 százalék). Az egy főre jutó euróban mért GDP terén is jelentősen csökkent a két ország közötti különbség, míg 2010-ben Romániában az egy főre jutó GDP 62 százaléka volt a hazainak (6,2 és 10 ezer euró), addig 2020-ra már 70 százaléka (8,8 és 12,6 ezer euró). 2010-ben az egy főre jutó vásárlóerő-paritáson mért GDP-ben a magyar adat az uniós átlag 66 százaléka, a román pedig 52 százaléka volt, addig ez a arány 2020-ra 74, illetve 72 százalékra javult. Vagyis a vásárlóerő paritáson mért egy főre jutó GDP-ben Románia beérte Magyarországot 2020-ra!

Gazdasági fejlettség mellett a keresetek növekedésének ütemében is csökkent a két ország közötti különbség. Míg 2010-ben egy kétkeresős, kétgyermekes román házaspár egy hasonló magyar házaspár éves nettó keresetének 60 százalékát kereste meg egy év alatt (8 ezer, illetve 13,6 ezer euró) addig ez a különbség 2020-ra jelentősen csökkent (83 százalékra) (17,7 és 21 ezer euró). Mindezt úgy, hogy a magyar háztartások keresetét a családi adókedvezmény növeli. A kétkeresős, gyermektelen családok esetében a román 2020-as érték 90 százalék, tehát már csak 10 százalék a különbség a magyar párok javára.

Az előbbi indikátorok alakulásában fontos szerepet játszhat a népesség és azon belül is a képzett lakosság kivándorlásának alakulása. Tartós kivándorlás tekintetében Románia jelentősen megelőzi Magyarországot, az előbbit 2010 és 2019 között 2 millió, az utóbbit 350 ezer munkavállalási korú személy hagyta el. Tehát 9 év alatt Romániát ezer lakosra vetítve 10, Magyarországot 3,5 munkaképes ember hagyta el. Ez a maradó lakosság szempontjából előnyös is lehet (munkahelyek szabadultak fel, illetve a hazautalt jövedelmek is segítik az otthonmaradt családtagok fogyasztását).

A fenti eredményekből látszik, hogy még a magas kivándorlás mellett is, Románia gazdasága (a hazaihoz képest különösen) jól teljesít. Mindez annak ellenére történik, hogy Magyarország kapta 2010-2020 között egy főre jutóan a legtöbb Európai Uniós támogatást, amit eszerint nem sikerült jól elköltenünk. Érdemes lehet ez alapján összehasonlítani a két ország gazdaságpolitikáját, különösen a korrupció elleni határozott román fellépést és az euroatlanti szövetséggel való kapcsolatok erősítését. Lehetséges, hogy a teljesítmények különbségét ezek önmagukban is megmagyarázzák

Szélesebb járdák, több zöld, nagyobb biztonság – három bécsi kerület átfogó fejlesztési tervet készített a gyaloglás ösztönzésére. Az első projektek már idén elindulnak.

Megtartotta éves rendes közgyűlését a Budapesti Értéktőzsde, ahol a részvényesek valamennyi napirendi pont – többek között a 2021-es üzleti évre vonatkozó pénzügyi beszámolók, illetve az Igazgatóság adózott eredmény felosztására vonatkozó javaslata – esetében jóváhagyólag döntöttek.