Nem lankad a hazai lakásfelújítási kedv

Nem lankad a hazai lakásfelújítási kedv

Az idei negyedik negyedévben is erősödtek a lakások felújítására és korszerűsítésére vonatkozó lakossági tervek – derült ki GKI és a Masterplast közös kutatásának eredményeiből, ami a lakosság ezirányú terveinek és szándékainak felmérésére irányult. A kapott válaszok szerint a következő egy évben a lakóingatlanok 20 százaléka (csaknem 820 ezer lakás) újulhat meg kisebb-nagyobb mértékben.

A GKI negyedévente szervez felmérést a lakosság lakás-felújítási és korszerűsítési terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezése céljából. A felmérés 2020 januárjától a Masterplast Nyrt. támogatásával készül. A jelen – 2021. októberi - megkérdezés során megkérdezett lakossági minta 1000 fős, nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív.

A lakáskorszerűsítések és -felújítások gazdasági környezete alapvetően kedvező. A bővülő jövedelmek, a gyermeket nevelő családok számára elérhető kormányzati támogatások és a 2022-ben a szülők számára várható szja-visszatérítés ösztönzően hat. Emellett a magas lakásárak a lakosság egy részét meglévő lakóingatlanának átalakítása, csinosítása felé tereli. Ugyanakkor negatív hatást fejt ki a piaci hitelek kamatainak növekedése, illetve az ebben a szektorban is érezhető magas infláció (az építőanyagok árának és a felújítási szolgáltatások díjának gyors emelkedése).

A lakásukra nagyobb összeget költeni kívánó háztartások aránya az elmúlt két esztendőben visszaesésekkel tarkított, de alapvetően emelkedő trendet mutat. E derűlátást a járvány negyedik hulláma sem tudta visszavetni. A következő egy évben minden ötödik magyar háztartás tervez nagyobb összeget költeni lakására (biztosan vagy valószínűleg). Ha e tervek mind megvalósulnak, akkor egy éven belül mintegy 820 ezer lakáson végezhetnek el kisebb-nagyobb munkálatokat. Ez a szám az előző negyedévi megkérdezés eredményénél 110, az egy évvel ezelőttinél 280 ezerrel magasabb.

Csakúgy, mint az előző felmérések esetében a legerőteljesebb felújítási szándék most is a családi házak lakóira jellemző (az érintettek aránya 23 százalék), míg a panellakások és különösen a téglaépítésű társasházak lakói jóval visszafogottabb terveket fogalmaztak meg (az ilyenekben lakó családok 17, illetve 15 százaléka lehet érintett).

A felújítási tervek függnek a települések méretétől. A legerőteljesebb a felújítási-korszerűsítési szándék a községekben, az itt élők csaknem negyede tervez nagyobb költést a következő egy évben. A potenciálisan érintettek aránya a kisvárosokban 21, a megyeszékhelyekben 17, Budapesten 16 százalék. Hazánk régiói közül a közép-magyarországiban várható a legnagyobb aktivitás - a háztartások csaknem negyede készül valamilyen felújításra. A főváros környéki agglomerációs településeken élők különösen aktívak, körükben a családok 31 százaléka lehet érintett. Átlag feletti még a felújítási kedv a közép-dunántúli és az észak-magyarországi régióban is (az ilyen akciókat tervező háztartások aránya egyaránt 22-22 százalék).

Az állami támogatások igénybevételét továbbra is elég sokan fontolgatják: a lakásfelújítást és korszerűsítést tervezők 37  százaléka szeretné részben állami támogatásból finanszírozni ez irányú elképzeléseit. (Egy negyedévvel ezelőtt ugyanez az arány 40 százalék volt.) A biztosan felújításra készülők 53 százaléka számít állami támogatásra, míg a csak valószínűleg felújításba belevágók 32 százaléka tervezi ugyanezt.

A borítókép forrása: Pixabay