Negatív rekordokat döntött tavaly a magyar cégpiac

Negatív rekordokat döntött tavaly a magyar cégpiac

Több mint tizenkétezerrel kevesebb vállalat működik Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az Opten adatai alapján a 2023-as év sok cég elé állított komoly kihívásokat.

Nem volt könnyű évük tavaly a vállalatoknak, 2023-ban ugyanis globálisan és Magyarországon is emelkedtek a céges megszűnések és felszámolások. Nemzetközi szakértők szerint a magas kamatlábak, valamint a koronavírus-járvány utáni állami támogatások leépítése vezetett a sok vállalat megszűnéséhez. Az Opten adatai alapján Magyarországon 2023-ban 12,2 ezerrel csökkent a vállalkozások száma, ami a társas vállalkozói kör 2,4 százalékát jelenti. Az állami mentőövek leépítése és a gazdasági változásokra való alkalmazkodás nagy kihívást jelentettek a vállalkozások számára.

A cégtrendben a pandémia időszakában elmaradt vagy elodázott céges megszűnések leginkább a 2023-as év első felét érintették. Ezt jól mutatja, hogy augusztusig hónapról hónapra a cégszámcsökkenés – együttesen közel 10 ezer – volt a meghatározó. Habár az év nyolcadik hónapjában volt egy megtorpanás – 60 céggel több volt az alakulás, mint a megszűnés –, ám ezután továbbra is folytatódott a csökkenés, ami meghaladta a 12 ezret éves szinten.

Nem csak az elodázott cégmegszűnések domináltak 2023-ban. Erőteljesen befolyásoló tényező volt a 2022 második felében a megváltozott KATA intézkedés hatása, ami a végelszámolások magas számát hozta magával 2023-ban. Már érezhetővé váltak a cégtrendben a gazdasági környezet kevésbé támogató eseményei is, mint a magas infláció, a magasabb kamatkörnyezet, a technikai recesszió, ami legjelentősebben a cégalapítási kedv csökkenésében fejeződött ki. Ezek együttes eredménye, amely 2023-ban megmutatkozott a cégtrendben – részletezte Alföldi Csaba, az Opten céginformációs szakértője.

Az adatokból kirajzolódik, hogy az elmúlt hat évet vizsgálva több negatív rekord is született. Az alapítási kedv mélyponton volt 2023-ban a 25,7 ezer új vállalkozással, ami az előző évtől több mint 13 százalékkal maradt el, és az elmúlt hat év legalacsonyabb értékét hozta. Ezzel szemben a megszűnések rekordszintet értek el tavaly, megközelítve a 38 ezret, ami 8,5 ezerrel több volt, mint az előző évi megszűnések, és szintén a legmagasabb érték az elmúlt hat évben. A megszűnések több mint fele végelszámolással történt, a dobogó második és harmadik helyére a felszámolások (több mint 9 ezer) és a kényszertörlések (több mint 8 ezer) kerültek.

A leginkább negatívan érintett nemzetgazdasági ágakat a kereskedelem, a feldolgozóipar és a szállítás, raktározás képviseli egyrészről, ahol inkább a gazdasági kilátások voltak a fő indukátorok, míg a KATA változáshoz erőteljesebben kapcsolódott a szakmai, tudományos tevékenység és az információ, kommunikáció.

Az öt nemzetgazdasági ág képviselte a cégszámcsökkenés 70 százalékát.

A negatív rekordok nem álltak meg itt, az új cégbírósági eljárásokban is jelen voltak. A leglátványosabb a 21 ezret majdnem elérő új felszámolási eljárásszám. Riasztónak tűnhet ez az érték, hiszen az elmúlt években – leginkább 2022 előtt – 5-6 ezres esetszámok voltak a jellemzőek.

Nem gondolom, hogy tömeges bedőlésről kellene beszélni, e mögött egy új technikai elem is meghúzódik. Ez a kényszertörlési eljárásokhoz kapcsolódik, ahol a 2022 második felétől érvényes intézkedések hatására sok esetben fordult át a kényszertörlés felszámolási eljárásba. Ez az intézkedést megelőzően jellemzően 30 százalék körül mozgott, 2023-ban viszont 80 százalékot meghaladó mértékű lett. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a magas felszámolási eljárásszámban már megjelentek a gazdasági nehézségek is, amihez már legalább 2,7 ezer esetszám tartozik – tette hozzá Alföldi Csaba.

A negatív rekordok számát gyarapította a tevékenységüket saját akaratukból megszüntetők táborának bővülése 2023-ban, azaz a végelszámolást indítók magas száma, ami meghaladta a 13,5 ezret. Az elmúlt hat év során egyedül 2022-ben – amikor a KATA változott – volt magasabb a végelszámolást indítók száma, így 2023 a dobogó második fokát jelentette ebben az idősávban. A magas 2023-as új cégbírósági eljárásszámok – közel 50 ezer – előrevetítik a jövő cégtrendjének alakulását. Az alapítási kedv pozitív irányú elmozdulására van szükség ahhoz, hogy 2024-ben ne egy csökkenő vagy stagnáló cégtrend jelenjen meg. De az is sejthető volt, hogy 2023 a cégtisztulás időszaka lesz, hiszen a járvány ezen a téren is hagyott maga után elintézni valót, aminek úgy tűnik, egy jelentős része már bekövetkezett.

Az Opten Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) 2023-ra vonatkozó értéke országosan 13,7 százalék volt, mely majdnem 1,5 százalékkal magasabb a 2022-es értéknél. Tavaly megyei szinten nézve az Opten–CFI Veszprém, Vas és Zala vármegyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye produkálta.

A magyar futóközösség számára talán kevésbé ismert, Csehország-szerte azonban népszerűnek számít a Brno Félmaraton. Az idei versenyre április 14-én vasárnap, nyárias melegben került sor a Brnoi Nemzetközi Vásár területén. A rendezvényen több mint ezer futó gyűjtögette a kilométereket.

Összesen mintegy hatvan busz és teherautó feltöltéséhez elegendő üzemanyagot termel naponta az osztrák főváros első zöldhidrogén-üzeme. A hidrogén előállításához kizárólag megújuló energiát használó üzem április elején kezdte meg működését Bécs Simmering városrészében.