A nemrég véget ért 2022-es évben kialakult trendeknek megfelelően zárta a decembert a használt lakások piaca. A múlt év utolsó hónapjában a kínálat 8 százalékkal maradt el a 2021 decemberében látott szinttől. Az eladók használt lakások iránt érdeklődők száma pedig 53 százalékkal csökkent éves összevetésben.
A visszafogott decemberi számok nem jelentenek meglepetést, a múlt év során egyre fokozódó bizonytalanság, kivárás állt a háttérben. Összességében pedig a decemberi számok illeszkednek a múlt évben kialakult trendekhez
– foglalta össze a piaci számokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Hozzátette, hogy a múlt év egészét nézve felemás kép rajzolódik ki: 2022-ben összesen közel 408 ezer lakóingatlant kínáltak eladásra a tulajdonosok és a közvetítők, ami 2 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól. Az érdeklődések ugyanakkor 36 százalékos visszaesést mutattak.
Az éven belül azonban jelentős eltérések láthatóak. A kínálat ugyanis az első félévben még 6 százalékos csökkenésben volt, a második félévben viszont 2 százalékkal több hirdetést adtak fel éves összevetésben. A kereslet az év első harmadában 30 százalékkal mérséklődött, májustól kezdve viszont átlagosan 40 százalékos volt a csökkenés 2021-hez képest
– ismertette a szakember.
Az ingatlan.com elemzője arra is választ adott, mely folyamatok befolyásolhatják leginkább a lakáspiaci kilátásokat 2023-ban.
1. Továbbra is magas szinten a hitelkamatok
Az elmúlt 7 év lakásdrágulásának egyik következménye volt, hogy 2021-ben már minden második lakást hitelre vásároltak a vevők. Az infláció és a gazdasági bizonytalanságok miatt viszont 2022 végére az átlagos lakáshitelkamatok is 9-10 százalék körül jártak, ami jelentősen visszavetette a lakásvásárlási kedvet. A jelenlegi kilátások szerint a hitelkamatok idén is ezen a szinten maradhatnak, ami pangó kereslettel járhat együtt. 2023-ban a lakáshitelkamatok csak az infláció mérséklődése esetén indulhatnak csökkenésnek, ezért lesz fontos a lakáspiac szempontjából az infláció alakulása.
2. Begyűrűzik a rezsiszámlákba az európai energiaár-emelkedés
2022 végén megszületett a döntés, hogy idén április végéig az átlagfogyasztás felett is megmarad a rezsicsökkentett gáztarifa. További jó hír lehet, hogy a gáz ára az európai tőzsdéken a háború előtti szint közelébe esett vissza, ezért a rezsiszámlák is kisebb valószínűséggel szabadulhatnak el.
Amennyiben a gázszámlák továbbra is kezelhető szinten maradnak, akkor 2023-ban nem lesz olyan lakáseladási hullám a rezsikényszer hatása alatt, mint amire korábban számítani lehetett.
Ez pedig a tekintélyes lakásáresés valószínűségét is csökkenti. Ennek a folyamatnak a nyertesi a nagyobb alapterületű kistelepülési ingatlanok tulajdonosai lehetnek.
3. Meghosszabbított állami támogatások
Növelte a vevők mozgásterét az év végi bejelentés, hogy a babaváró támogatás és a falusi csok is 2024 végéig igényelhető, ráadásul a lakásépítésekhez kapcsolódó áfavisszatérítés lehetősége is két évvel meghosszabbodott. Az szakértő szerint a kormányzati lakástámogatások eddigi logikájából kiindulva az sem kizárt, hogy az év második felében további, célzott támogatások nyílnak meg, hogyha a költségvetés erre lehetőséget biztosít. Balogh László úgy véli, hogy a jelenleg is tapasztalható feszes gazdálkodási környezetben a babaváró támogatás meghosszabbítása már önmagában is nagy dolog az első lakásvásárlás előtt álló fiatalok számára.
4. Lesznek előremenekülő lakásépítők
2022-ben a gazdasági bizonytalanságok hatására sok beruházó elhalasztotta lakásépítési terveit. A nagyobb vállalkozások közül viszont szép számmal vannak olyanok is, akik inkább előremenekülnek, és nem állnak le az építkezésekkel. A kínálatban szereplő kellő mennyiségű új lakás, nem csak a lakáspiaci forgalmat tarthatja életben, de a legjobb minőségű használt ingatlanok árainak is támaszt adhat.
5. Piaci túlkínálat jellemezheti a 2023-as évet
2022-ben elkezdett kinyílni a kereslet-kínálati olló: a kínálat szűkössége helyett mára már vevőből van jóval kevesebb. A szakportál várakozásai szerint az idén legfeljebb 100-120 ezer adásvételre kerülhet sor, ami 20 százalékkal maradhat el a tavalyi szinttől. Kulcskérdés lesz, hogy az eladók el tudják-e érni a vevőket, ehhez megfelelően rugalmas és reális árazási stratégia kell.
A mögöttünk hagyott éveket jellemző két számjegyű drágulással szemben 2023-ban jóval lassabban, átlagosan csupán 4-5 százalékkal növekedhetnek az árak.
A korábbi dinamikás áremelkedéshez képest, ez inkább már stagnálásnak felel meg. A legpörgősebb új és használt lakások a nagyvárosi társasházi garzonlakások lehetnek. A nagyobb ingatlanok közül a panellakások lehetnek a legnépszerűbbek. A nagyméretű családi-, iker- és sorházak esetében viszont elhelyezkedéstől függetlenül akár szemmel látható árcsökkenés is végbemehet 2023-ban.
