Többek között ezek hangzottak el a Magyar Termék Nonprofit Kft. "Üzlet a járvány idején" címmel megtartott hagyományos, immár ötödik AGÓRA konferenciáján, amely ezúttal rendhagyó módon, online, a Zoom alkalmazás platformján keresztül zajlott. Benedek Eszter, az AGÓRA életre hívója és háziasszonya, a Magyar Termék ügyvezetője egy tévéstúdióba invitálta az előadókat, hogy innen közvetítve a rendezvényt az adás technikai minősége is tökéletes legyen. A résztvevők Barta Attila, a Florin Zrt. tulajdonos-cégvezetője; Dr. Firniksz Judit, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédje; Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója és Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrár Üzletág ügyvezető igazgatója voltak.
Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrár Üzletág ügyvezető igazgatója a legfrissebb helyzetelemzésüket ismertette. Felhívta a figyelmet a globális élelmiszer-ipari ellátóláncok sérülékenységére. Mint kifejtette, a legnagyobb bizonytalansági tényező a szója-előállítás, mert nagyon magas benne a termelési koncentráltság és az exporthányad. A húsfehérje esetében (baromfi, sertés) már sokkal kisebb a nemzetközi kereskedelem súlya, erősebb a belpiac. Ugyanakkor takarmányozni szójából (is) kell, így közvetetten itt is hathat ez a fajta sebezhetőség.
A megváltozott keresleti-kínálati körülményekhez való gyors alkalmazkodásban a mezőgazdasági termelőknek van a legnehezebb dolguk, hiszen a baromfiágazatban 8-9 hónap, sertéságazatban 17-24 hónap, szarvasmarha ágazatban 30-38 hónapba telik az állomány újbóli felépítése. Az alkalmazkodásban kulcskérdés a hűtőkapacitások nagysága is ¬– tette hozzá.
Utalt arra is, hogy a márciusi pánikvásárlások mind a feldolgozói, mind a kiskereskedelmi ��rakat és a mennyiségeket felhúzták. Ma már azonban erős áresés tapasztalható, főként azokon a piacokon, ahol más hatások (madárinfluenza, afrikai sertéspestis) is érződnek. Középtávon azok az ágazatok lehetnek jobb helyzetben, amelyek tekintetében az ország kismértékben a hazai önellátottsági szint alatt van, mert ezek megfelelő mértékben ki tudnak szolgálni egy csökkenő belföldi keresletet is. Akik viszont magas exporthányaddal dolgoznak, ott a csökkent belföldi kereslet nem tudja tompítani a hatásokat.
A kialakult helyzetben a Takarékbank (amely az elmúlt napokban-hetekben főleg egy lehetséges bankfúzió kapcsán került be a hírekbe) Agrár Üzletága is igyekszik minél több oldalról támogatni ügyfeleit. Ennek egyik fő lépéseként az első között tette elérhetővé az új NHP Hajrá programot (a Magyar Nemzeti Bank kis- és közepes vállalkozások számára új beruházásaik és működésük finanszírozására gyors és kiszámítható megoldást nyújtó Növekedési Hitelprogram Hajrá! konstrukciója - a szerkesztő), melynek pozitív vonása, hogy kevesebb a hitelcél-korlátozás, többek közt forgó célra is felhasználható, amelyből a készletek, alapanyagok mellett a bérek finanszírozása sem kizárt. Így sok folyamatban lévő agrár beruházás kapacitáskihasználtságának növelésében is segíthet majd.
**
**
Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője arról számolt be, hogy már nyolcvan cég társult a hazai gazdaság támogatását, a munkahelyek megőrzését szolgáló kampányukhoz. A #veddahazait felkarolták a kereskedelmi láncok is, így a fogyasztók akciós újságokban, óriásplakátokon, webshopokban és az üzletterekben is találkoznak az üzenettel. Az akció legújabb eleme, hogy a főváros legforgalmasabb pontjain valósághű maszkokkal fedett citylight-okon húsz cég buzdítja a járókelőket a hazai termékek választására. Örömmel számolt be arról is, hogy a jótékonyság területére is kiterjesztették a mozgalmat: védjegyhasználóikkal együttműködve Hazai Pakk néven segélycsomagokat juttatnak el a rászorulóknak.
Dr. Firniksz Judit, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédje arról a veszélyhelyzet alatt hozott kormányrendeletről tájékoztatta a résztvevőket, amely jelentős hatást gyakorolhat a kereskedők és a beszállítók üzleti kapcsolataira. E szerint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok katalógusa bővül, tilalom alá esik ugyanis, ha a kereskedő a beszerzési árat a beszállító tiltakozása ellenére egyoldalúan csökkenti, vagy a szerződésmódosítás érdekében fenyegetést alkalmaz, így különösen a szerződéses kapcsolat megszüntetésével, a rendelésállomány csökkentésével vagy lemondásával igyekszik nyomást gyakorolni. Felhívta továbbá a figyelmet az újonnan megállapított tényállásokra vonatkozó speciális eljárási szabályokra, valamint utalt arra, hogy a kormány kedden a parlament elé terjesztett egy a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokat tartalmazó törvényjavaslatot, amelynek alapján vélelmezhető, hogy a beszerzési árak megállapítására vonatkozó szabályok a veszélyhelyzet megszűnte után is fennmaradnak.
Barta Attila, a Florin Zrt. tulajdonos-cégvezetője – aki Szegedről, az új gyártócsarnokból jelentkezett be – elmondta, hogyan lett meghatározó szerepük a fertőtlenítőszer-piacon. A Florin ugyanis egyike annak a hat magyar cégnek, amely a járvány idején az Innovációs és Technológiai Minisztérium koordinálásával gondoskodik az ország ellátásáról. Január óta megtízszerezte a fertőtlenítőszer-gyártást, a szükséges alap- és csomagolóanyagok beszerzését új hazai és külföldi beszállítók gyors felkutatásával oldotta meg. Március elején pedig új gyártócsarnok építéséről döntött. Április végére már el is készült a 2000 négyzetméteres gyártócsarnok, ahol jelenleg a próbaüzemnél tartanak.
Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója a járvány okozta nehézségek leküzdésének tanulságait úgy foglalta össze, hogy ehhez szükséges volt a belső működés és a vásárlómenedzsment felülvizsgálatára, valamint a folyamatok helyzetre szabására. A vásárlók és 13 ezer dolgozójuk biztonsága érdekében tovább szigorították a higiéniai protokollokat is. Kiemelten törekedtek a SPAR Online Shopban rejlő lehetőségek kiaknázására. Ennek érdekében bővítették a kapacitásait és a működési idejét. Bevezették a taxi shopping szolgáltatást is. A magyar agrárium támogatásával összefüggésben elmondta: kínálatukban 92,9%-os (Századvég-kutatás) a hazai előállítású termék
