Felemás meccsek után továbbra is él a remény

Két, egymástól lényegesen eltérő mérkőzést játszott a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokság selejtezőjében a magyar válogatott. A mutatott játék, és persze a végeredmény szempontjából is más volt a mögöttünk hagyott kétszer 90 perc. De az esélyeink nem csökk

Ahogyan azt az elmúlt évtizedek folyamán megszokhattuk, egy-egy újabb selejtezősorozat kezdetén mindig elindul a számolgatás, a reménykedés, és az esélylatolgatás a magyar labdarúgó-válogatott kijutásával kapcsolatosan. Azonban a 2016-os – magyar szempontból eufórikusra sikerült – kontinenstorna kivételével nem teljesültek ezek az álmok. A következő Európa-bajnokságnak azonban több város, köztük Budapest is a házigazdája lesz, így ezúttal komolyabb az elvárás, hogy ott legyünk a tornán.

A szokásos optimista fogadkozást ugyanakkor kicsit visszavetette a nehezebb menetrend, ugyanis Szlovákiában, majd hazai pályán a VB-ezüstérmes ellen kellett bizonyítania a nemzeti tizenegynek. A csapat – három nap eltéréssel – mindkét arcát megmutatta. Március 21-én, a tavaszi napforduló napján Nagyszombaton a pontszerzés reményében lépett pályára a magyar csapat. A vendégszektor színültig telt, és hiába voltak közel nyolcszor annyian a hazaiak, a buzdítás tekintetében méltó ellenfelek voltunk – a pályán sajnos kevésbé. Egy látványosnak egyáltalán nem nevezhető összecsapáson a stabilabbnak gondolt hátsó alakzattal, ötvédős rendszerben harcba küldött nemzeti csapat nagyjából ugyanannyi helyzetet tudott kidolgozni, mint a tudása legjavától szintén elmaradó szlovák együttes, azonban miközben kevés helyzetünket nem sikerült értékesíteni, addig udvarias vendégnek bizonyulva a hazai helyzeteknél többször is megtettük azt a szívességet, hogy gyenge helyezkedéssel könnyítettük meg vendéglátóink dolgát. A télen klubváltáson áteső Kleinheisler László és a MOL Vidiben alapember Kovács István egyaránt észrevehetetlen volt a pályán. Korhut Mihály a gólok előtti hibáival tudta csap felhívni magára a figyelmet, a szlovák bajnokságban pallérozódó Kalmár Zsolt pedig akart, de nem tudott hozzátenni semmit a játékunkhoz. Pozitívumként csak a nagy tehetség Szoboszlai Dominik bemutatkozását, illetve Dzsudzsák Balázs csereként történő bíztató beszállását emelhettük ki. Ellenfelünk pedig a két góljának örülhetett, amivel megnyerte a mérkőzést. (A 2-0 egyben azt is jelenti, hogy továbbra is a jelenleg a válogatott mellett másodedzőként dolgozó Gere Zoltán az egyetlen magyar játékos, aki gólt tudott szerezni Szlovákia ellen.)

A mérkőzés után a csapatkapitány, Szalai Ádám ébresztőnek szánt nyilatkozata osztotta meg a közvéleményt, amelyben felhívta a figyelmet arra, hogy csapatszinten fordultak elő taktikai és koncentrációs hiányosságok.

Az idő Szalainak adott igazat. Pár nappal később, március 24-én Budapesten, a  teltházas Groupama Arénában a friss világbajnoki ezüstérmes Horvátország ellen más felállásban, és szemmel láthatóan más mentalitással lépett pályára a magyar válogatott. Bár a találkozó eleje nem épp a mi szánk íze szerint alakult, ugyanis a vendéges szerezték meg a vezetést. Ezt követően azonban talán kicsit már elhitték, hogy esélyesként megnyerték ezt a meccset, és tőlük szokatlanul egyhangú játékkal rukkoltak elő. Az tény, hogy a VB után átalakulóban van a csapat (több rutinos kulcsjátékos visszavonult a címeres meztől, és déli szomszédaink is jobban építenek a fiatalokra), az átütő erő hiányzott belőlük. Belőlünk viszont nem, a magyar csapat szervezetten, fegyelmezetten futballozott, és a századik válogatottságát csapatkapitányként a pályán töltő Dzsudzsák remek passza után Szalai kiegyenlített, majd nem sokkal később Pátkai Máté élete első válogatott góljával megfordította a meccset. A kockás-mezesek egyik gólra sem tudtak megfelelően reagálni, a 2-1-es magyar siker az Európa-bajnoki selejtezők első két fordulójának legnagyobb meglepetését jelentette.

Habár a kvalifikációs mérkőzéseink zöme még hátra van, a két találkozón szerzett három pont a két ellenfél ismeretében nem rossz eredmény. A horvátok ellen mutatott játék bizakodásra is okot adhat. Ugyanakkor elbízni sem szabad magunkat, hiszen a szlovákok ellen bizonyítottuk, hogy gyengén is tudunk játszani. Az már biztos, hogy 2020-ban lesz Európa-bajnoki mérkőzés Budapesten. Az, hogy ezen szurkolhatunk e hazai csapatnak, attól függ, hogy a két arca közül melyiket fogja gyakrabban mutatni a válogatott a következő hat tétmérkőzése alkalmával.

Szoboszlai Dominik és Nagy Zsolt is betalált a Puskás Arénában rendezett felkészülési mérkőzésen, így a magyar labdarúgó válogatott két győzelemmel nyitotta a 2024-es évet.

Csökkenő forgalom mellett pluszban fejezte be e hetet a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe. A vezető részvények felemás eredménnyel zárták a kereskedést.